fotó: Bagyinszki János Szlovákia és Lengyelország határán fekszik a Kárpátok vonulatának legmagasabb és leglátványosabb része, a Magas-Tátra. A Poprádi-medencéből előhegységek nélkül hirtelen felszökő hegység 2300-2600 méteres csúcsai még nagyobb magasságokat sejtetnek. A fenyvesek, majd a törpefenyvesek öleléséből kitörő vad sziklaormok a csorbákkal, a köztük lévő U alakú völgyek, oldalvágások, mély benyomást tesznek a látogatóra. A Magas-Tátra páratlansága kicsiny területének is köszönhető, hiszen főgerincének hossza mindössze 26, 5 km, és a két határhágó légvonalban mért távolsága is csupán 17 km. E kis terület azonban magában hordozza a magashegységek szinte minden jellegzetességét. A Magas-Tátrát az 1974 m magas Lailove-hágó választja el nyugati szomszédjától a Liptói havasoktól, keleten pedig a 1835 m magas Kope-hágónál csatlakozik a rá merőleges fõgerincű Bélai-Tátrához. A Magas-Tátra legmagasabb csúcsait a Poprádi-medence felé előugró mellékgerinceken találjuk, így a 2655 m magas Gerlahfalvi-csúcsot is, amely nem csak a Tátra, de a Kárpátok legmagasabb csúcsa is.
Jobbról, az erdő aljától virágos rét futott az úhoz, balra a hegyek között falucska fehér templomtornya ragyogott. Napsütés, motorok, kormányokra csavart hálózsákok és sátrak, szélben röpködő copfok és lófarkak. Mintha akkor nyílt volna ki a szemem a világ egyik leggyönyörűbb dolgára. Mintha egészen addig ködben éltem volna. Nem tudom, azon a buszon akkor hány motoros született, de egy biztosan. Tulajdonképpen mindenkinek azzá kellett volna válnia, aki látta azt, amit én láttam. Tehát az odaú… Hatvantól már csodaszép a táj, a Cserhát és a Mátra lejtői már felkészítik az embert az élményekre. Cikkünk írásakor még javában folyt az úépítés a 71-es úon, talán 2017-re be is fejeződnek a munkálatok, és villámgyorsan elérhető lesz a somoskőújfalui határ. Időutazással érnek fel a hegyek között megbúvó falvak, ahol még működnek a lármafák (utcai hangosbemondók hírekkel, zenével) is Vármániásoknak rögtön itt az első csemege, a határ túloldaláról megközelíthető Somosi vár, a bazaltorgona-mániákusoknak pedig a mellette található geológiai képződmények.
Magyarország nagy részén ma derült, száraz időnek örülhettünk, amelynek köszönhetően a látótávolság is megnövekedett. Salgótarján és a Magas-Tátra között légvonalban körülbelül 120 kilométernyi a távolság, péntek reggel a magyar város közeléből nézve mégis kristálytisztán kirajzolódtak a havas hegycsúcsok. A Magas-Tátra Szlovákia és Lengyelország határán húzódik, ez a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata. Magyarországon a megfelelő időjárási körülmények között általában az Északi-középhegység, a Pilis vagy a Budai-hegység egyes magasabb pontjairól vehetők észre a csúcsai. Így látszódott a Magas-Tátra Az MTI fotósa, Komka Péter gyönyörű felvételeket készített a látványos panorámáról. Nézd meg te is a képeit, nem érdemes kihagyni!
A csaknem érintetlen őserdőben több érdekes túrát végezhetünk. A turistákat nagyon vonzza a főgerinc Chopok -Ördöglakodalma-hágó szakasza, mivel e gerincszakaszról gyönyörű kilátás nyílik az Alacsony-Tátra északi és déli völgyeibe. 1987-ben 81 095 hektár területen nemzeti parkká nyilvánították, ez az Alacsony-Tátra Nemzeti Park (NAPANT). Legmagasabb csúcsai [ szerkesztés] Gyömbér ( Ďumbier, 2043 m) Štiavnica (2025 m) Chopok (2024 m) Déres ( Dereše, 2004 m) Skalka (1980 m) Chabenyec ( Chabenec, 1955 m) Király-hegy (Kráľova hoľa, 1948 m) Krupova hoľá (1927 m) Poľana (1889 m) Kis-Gápel ( Malý Gapel, 1807 m) Gyömbér Chopok Király-hegy Štiavnica-völgy Főbb települések [ szerkesztés] Besztercebánya Breznóbánya Garamfő Liptószentmiklós Rózsahegy Irodalom [ szerkesztés] Ján Lacika: Hátizsákkal Szlovákián át: Alacsony-Tátra, DAMAJA, 2005. További információk [ szerkesztés] Alacsony-Tátra ismertető Alacsony-Tátra Képesblog [ halott link]
A Magas-Tátra vad csúcsai és zúgó fenyvesei nagyon vonzó célpontot jelentenek a hazai természetszeretők számára. A Csorba-tó és a Rysy, azaz a Tengerszem-csúcs mellett az leghíresebb látnivaló kétségtelenül az Ótátrafüred(Stary Smokovec) felett található Tarpataki-vízesések. A Csontváry Kosztka Tivadar által is megörökített vízesések gyönyörű látványt kínálnak az erre túrázók számára. A hatalmas vízesésekhez akár a békebeli villáival és csodás kilátásával egyedi hangulatot árasztó Ótátrafüredről is felsétálhatunk, a kényelmesebbek azonban igénybe vehetik a tarajkai sikló szolgáltatását - innen egy nagyon könnyed sétával, a Bilikova chata menedékház mellett elhaladva érjük el a vízeséseket. Ha már megcsodáltuk a 20 méter magasból alázúduló víztömeg hangos robaját megállhatunk pihenni a Rainer-kunyhó előtti réten vagy tovább sétálhatunk az Óriás-vízesés vagy a Zamkovszky-menedékház felé. Ha a Téry házhoz túrázunk fel, akkor visszafelé jövet érdemes a vízesések völgyét útba ejteni.