Amerika És Irán - Háborús A Hangulat Irán És Amerika Között | 24.Hu

September 3, 2022
A lépéssel szinte egyedüliként csak Benjamin Netanjahu értett egyet, mind az amerikai, mind az izraeli katonai vezérkarok elutasították azt. A 2015-ben, a fent említett 8 résztvevő által tető alá hozott megállapodás szigorú feltételeket szab Irán nukleáris programjának, garantálva, hogy az ország ne legyen képes hadászati célra használható uránt dúsítani az elkövetkező 15 évben. Cserébe az USA és az Európai Unió vállalja a Teheránnal szembeni gazdasági szankciók feloldását. ( Aljazeera, Deutsche Welle)
  1. Háború Amerika és Irán között Irakért - Wagner Péter - YouTube
  2. Ha elszabadul a pokol Amerika és Irán között, azt lehetetlen lesz megállítani | 24.hu

Háború Amerika és Irán között Irakért - Wagner Péter - YouTube

A másik öt aláíró fél szerette volna mindenáron fenntartani az egyezményt Trump nélkül is, de úgy néz ki, hogy ez szinte lehetetlen, mivel az amerikai embargót nem tudják kompenzálni, Irán gazdasági helyzete gyorsan romlik. Vonzó példa Végül úgy döntött a perzsa állam, hogy nem foglalkozik tovább az immár nem működő szerződéssel, és újra megkezdi az urándúsítást. Az Iszlám Köztársaságnak példaként szeme előtt lebeghet Észak-Korea, amely végülis kifejlesztette a nukleáris fegyvert és az azt célba juttató interkontinentális rakétát, és azóta lényegében sérthetetlenné vált (még ha fenn is állnak vele szemben a szankciók). Észak-Koreát immár nem fenyegeti katonai csapás: senki nem kockáztatna háborút egy atomhatalommal, legyen bármilyen kis ország is. Új főellenség Ráadásul Észak-Korea ura, akit az amerikai elnök olyan fenyegetésekkel illetett, mint most Iránt, békeoffenzívát indított és megpuhította Donald Trumpot: a viszony azóta sem romlott meg, hogy az utolsó kettejük közti találkozóból sértődés lett.

Az Egyesült Államok és Irán viszonya 40 éve ellenséges, Donald Trump elnöksége alatt még jobban kiéleződött, de most a két ország egymás elpusztításával fenyegetőzik, és egyúttal haderejét fitogtatja. 40 év 1979 előtt Irán az USA szövetségese volt, de akkor a sah hatalmát megdöntötték Khomeini ajatollah vallási vezető hívei, és létrejött az Iszlám Köztársaság, amely azóta is ellenségének tekinti Amerikát, hol kisebb, hol nagyobb intenzitással. Az iráni nukleáris programot megfékező hathatalmi egyezmény 2015-ös aláírása után aztán jobb lett a helyzet, pláne, hogy közben Iránnak pragmatikusabb elnöke lett Hassan Rouhani személyében, mint elődje volt. Az ország irányításában ugyanakkor a demokratikusan választott elnökkel szemben továbbra is nagy súlya van a mindenkori vallási vezetőnek. Hathatalmi egyezmény A helyzet akkor indult drámai romlásnak, amikor Donald Trump amerikai elnök felmondta a hathatalmi egyezményt, újabb követelésekkel lépett fel Iránnal szemben, egyúttal embargót hirdetett irányában.

amerika és iran daily

Trump nemzetbiztonsági főtanácsadójának vesszőparipája a Teheránnal való konfrontáció, de a nyilatkozatok szerint mindkét fél elkerülné az összecsapást. 120 ezer katonát küldhet a Közel-Keletre az Amerikai Egyesült Államok – számolt be hétfőn a New York Times. Mindez nem eldöntött tény, hanem egy lehetséges forgatókönyv arra az esetre, ha Irán amerikai erőkre támad vagy fokozza atomprogramját. A tervet a lap szerint a Trump-kormányzat nemzetbiztonsági csúcsvezetőinek múlt csütörtöki tanácskozásán vázolta Patrick Shanahan ügyvivő védelmi miniszter, kidolgozását pedig John Bolton, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója kérte. Boltonnak régi vesszőparipája, hogy az Egyesült Államoknak konfrontálódnia kell Iránnal: már George W. Bush idején vállalt kormányzati tisztsége során szorgalmazta ezt, de nem járt sikerrel. Jobb megállapodást akartál Iránnal. Úgy tűnik, ehelyett háborút kapsz. Ez van, ha a bajuszra hallgatsz – üzente Haszan Róháni iráni elnök bizalmasa, Heszamodin Asna a Twitteren Donald Trumpnak, Bolton jellegzetes bajszára utalva.

John Bolton áll Donald Trump mögött egy megbeszélésen a Fehér Házban. Fotó: Oliver Contreras / Washington Post /Getty Images A Times Of Israel szerint Izrael már napokkal korábban figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy Irán szaúdi olajtermelő létesítményeket vehet célba. Iránnal szövetséges jemeni lázadók pedig kedden dróntámadást hajtottak végre egy szaúdi olajvezeték szivattyúállomásai ellen. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfőn Brüsszelben találkozott a francia, brit és német külügyminiszterekkel, akiknek országai szintén az atomalku aláírói közt voltak. Az európai miniszterek önmérsékletet kértek az Egyesült Államoktól, attól tartva, hogy eszkalálódhat a konfliktus. Róháni már múlt héten jelezte, hogy Irán visszaléphet az atomalku egyes pontjaitól, noha az európai felek az Egyesült Államok kilépése után is szorgalmazzák, hogy Irán tartsa be az egyezményt. Az amerikai kormány már korábban jelezte, hogy olyan hírszerzési információk birtokába jutott, amelyek szerint Irán proxy hadviselést alkalmazva, szövetséges csoportok által támadna amerikai erőket Irakban és Szíriában.

Ha elszabadul a pokol Amerika és Irán között, azt lehetetlen lesz megállítani | 24.hu

Irán tartós és valódi megállapodást szeretne, az amerikai fél viszont szándékosan késlelteti a megbeszéléseket azzal, hogy további követelésekkel áll elő - fogalmazott Amirabdollahián. Az al-Arabíja szaúdi hírtelevízió azt közölte, hogy Amirabdollahián vasárnap António Guterres ENSZ-főtitkárral is egyeztetett a bécsi megbeszélésekről. Az iráni tárcavezető a beszélgetés során hangsúlyozta: "a labda az amerikaiak térfelén pattog". Irán 2015-ben egyezett meg - uniós közvetítéssel - az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját, cserében az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért. Az átfogó egyezménnyel a nemzetközi közösség azt kívánta szavatolni, hogy az iszlám köztársaság atomprogramja kizárólag békés célokat szolgáljon. Donald Trump korábbi amerikai elnök többször is élesen tiltakozott a megállapodás ellen, és 2018 májusában egyoldalún kiléptette országát a többhatalmi atomalkuból, mondván, nem képes meggátolni, hogy Teherán atomfegyvereket fejlesszen ki.

Ali Hámeini ajatollah, Fotó: Az Iszlám Állam elleni nemzetközi katonai koalíció helyettes parancsnoka, a brit Chris Ghika kedden videokonferencián keresztül nyilatkozott a Pentagonban összegyűlt újságíróknak, és közölte: nincs megnövekedett fenyegetés Irakban és Szíriában az Iránnal szövetséges erők részéről. Mint mondta, tisztában vannak ezeknek az erőknek a jelenlétével, és figyelemmel kísérik őket a többiekkel együtt. Néhány órával később az amerikai hadsereg nyíltan szembehelyezkedett a brit tábornokkal. Az Egyesült Államok közel-keleti műveletekért felelős Központi Parancsnoksága közölte: az amerikai erők és szövetségeseik – beleértve azt a missziót, amelynek Ghika helyettes parancsnoka – tisztában vannak a fenyegetéssel, és magas fokú készültségben vannak. Kiemelt kép: Seaman Michael Singley/U. S. Navy / Getty Images

Háború Amerika és Irán között Irakért - Wagner Péter - YouTube

Irán szerint az Egyesült Államok a hibás, amiért lassan haladnak a tárgyalások az ország nukleáris programjának korlátozását célzó egyezmény újraélesztéséről. A teheráni külügyminisztérium szóvivője, Szaid Katibzade figyelmeztetett, hogy országa "nem fog örökké várni", miután az utóbbi napokban nem történt előrelépés a hónapok óta zajló egyeztetéseken. "Amerika felelős a tárgyalások megakadásáért" – mondta, hozzátéve, hogy ennek ellenére nagyon is közel van a megegyezés. Ned Price amerikai külügyi szóvivő azonban kijelentette, hogy épp ellenzőleg, az iráni kormány okolható a késedelemért. Sajtóhírek szerint a legfőbb vitás kérdés most már az, hogy az Egyesült Államok leveszi-e az iráni Forradalmi Gárdát a terrorszervezetek listájáról. Az iszlám köztársaság álláspontja szerint ez vörös vonalnak számít. Washington nem kommentálta az erről szóló tudósításokat, ugyanakkor közölte, hogy a szervezet ellen mindenképp életben maradnak a szankciók. Az Egyesült Államok szerint a Forradalmi Gárda instabilitást kelt a térségben a rakétaprogramjával, illetve azzal, hogy különböző fegyveres csoportok támogat a régióban.

Nukleáris tárgyalások A 2015-ös nukleáris egyezmény helyreállításáról szóló egyeztetések Joe Biden amerikai elnök tavalyi hivatalba lépését követően kezdődtek meg, miután elődje, Donald Trump egyoldalúan felmondta a szerződést 2018-ban, részben az iráni rakétaprogramra hivatkozva. A megállapodás értelmében a nagyhatalmak feloldották az Iránnal szembeni szankciók jelentős részét, cserébe pedig Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét. Az amerikai szankciók visszaállítása után azonban Irán is elkezdte felmondani vállalt kötelezettségeit, és a szerződés szerint tiltott fejlesztésekbe kezdett. Az atomalku újjáélesztését célzó bécsi tárgyalások hosszú időn keresztül nem vezettek eredményre, amiért az Egyesült Államok és Irán kölcsönösen egymást hibáztatja. Készült az IRNA tudósításának felhasználásával.

  1. Klíma h tarifa online
  2. Szőlő oltása házilag
  3. Favágó korong flex 125
  4. 60 százalékos béremelést kaptak a bírák és az ügyészek - Portfolio.hu
  5. Dr balogh ildiko
  6. Leier kerítés elem ar vro
  7. Háború lesz Amerika és Irán között? | Alfahír
  8. Muskátli motel és étterem
  9. Nagy a veszélye az amerikai-iráni háborúnak
  10. Halálo kitérő 8 teljes film magyarul videa
  11. Amerika és iran air
  1. Sztárban sztár leszek csontos karina
  2. Internet kábel ar mor
  3. Tiltott gyümölcs 103 rész videa magyarul
  4. Auchan karácsonyi katalógus
  5. Love story zenéje
  6. 2 hetes terhes 4
  7. Otp lakástakarék kifizetés
  8. Legjobb youtube filmek youtube
kik-győr-nyitvatartás