törvény 455. § (3) g) pontja alapján nem alapja szociális hozzájárulási adónak. Bevallása az Art. 31. § (2) 10. pontja alapján a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamáról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen időtartamra vonatkozó levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, nyújtunk be bevallást. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink
Melyik illetékes hivatalhoz, hatósághoz kell majd fordulnia felvilágosításért? a lakó/tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalok megyeszékhelyen működő járási hivatalánál, Pest-megye és a főváros esetén Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatalában, valamint a XI. Kerületi Hivatalában, a Budafoki úti kirendeltségen is elérhető a szolgáltatás járási (fővárosi kerületi) hivatalok, kormányablakok, települési ügysegédek Nemzeti Adó- és Vámhivatal További tájékoztatók és kiadványok a témában Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) A NAV honlapján elérhető 91. számú információs füzet MISSOC Social Security Guide (SSG): Az Európai Bizottság szociális biztonságról szóló weboldalán minden EGT és Svájc vonatkozású anyag elérhető 4 nyelven (angol, német, francia és az adott ország hivatalos nyelvén). Az SSG hazánkra vonatkozó leírás elérhetősége Ügyfélszolgálat kontaktpont elérhetősége Vissza a tartalomjegyzékhez Frissítve: 2019. május 28.
A járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor. A munkáltatónak az utólag kifizetett munkabér után (elmaradt munkabér) a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésének időpontjában érvényes járulék mértékek szerint kell megfizetnie, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. ) 18. § (5) bekezdése értelmében. Ugyancsak a kifizetéskor érvényes járulékmértéket kell alkalmazni a magánszemélytől levonandó nyugdíj és egészségbiztosítási járulék esetében is. A Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5. ) kormányrendelet 4/A § (2) bekezdése további szabályt tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan kell eljárni az utóbb kifizetett járulékalapot képező jövedelemből történő járulék levonást tekintve. E szerint, az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelést) a Tbj. 24.
Ha a külföldre távozáskor a magyar lakóhelyét megszűntette, úgy érdemes már a hazaérkezést megelőzően az okmány-ügyintézés elindítása ( kormányablak/okmányiroda), hiszen sok esetben a jogosultság legkorábban csak a magyar lakóhely létesítése napjától állapítható meg. Amennyiben gyermeke külföldön született, és még nem történt meg a hazai anyakönyvezése, tehát nem rendelkezik magyar anyakönyvi kivonattal, akkor a hazatelepülést megelőzően ajánlott – a hosszabb ügyintézési időre tekintettel – az eljárást elindítani. Tájékoztató hazai anyakönyvezéshez: és Születés külföldön Amennyiben EGT tagállamból, Svájcból, vagy nemzetközi egyezménnyel érintett országból úgy települ haza, hogy a külföldi biztosítási jogviszonya még fennáll, úgy ajánlott előre tisztáznia milyen egészségügyi szolgáltatásra lesz az alapján jogosult Magyarországon és milyen formanyomtatvány alapján jegyezhető az be. (pl. : EGT tagállam, Svájc esetében E106, E109, vagy E121 nyomtatvány) Milyen főbb ügyintézési lépésekre számíthat?
Még megfelelő bejelentés esetén is előfordulhat, hogy a hatóságnál tévesen kerül rögzítésre az adott munkaviszonyra vonatkozó kezdő dátum, vagy FEOR szám, esetlegesen egy kilépő dolgozó kijelentése nem kerül rögzítésre. Ezért érdemes időről időre ellenőrizni, hogy a NAV rendszerében megjelenő adatok megegyeznek-e az adott munkáltató által vezetett belső adatbázis adataival. Eltérés esetén első lépésként fel kell venni kapcsolatot a területileg illetékes Kormányhivatal Egészségbiztosítási Osztályával, és egyeztetni a további teendőket. Végül szeretnénk arra is felhívni a figyelmet, hogy olyan munkavállalók esetében, akik külföldön is dolgoztak vagy tanultak, és emiatt kiregisztráltak a magyar társadalombiztosítás hatálya alól, különösen érdemes figyelni arra, hogy a hazaköltözést követően kezdeményezzék a taj számuk újra érvényesítését. Ennek érdekében a külföldi biztosítási jogviszony megszűnését, és a Magyarországra történő hazatelepülést a magyarországi lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatot ellátó járási hivatalnál kell bejelenteni az erre rendszeresített formanyomtatványon, és egyidejűleg kezdeményezni kell a taj szám újra érvényesítését.
Az elmaradt jövedelem, az elmaradt munkabér és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értéke, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt rendszeresen igénybe vette. Éppen ezért megkülönböztetjük, az elmarad bért és a kártérítést és a késedelem miatt a kamatot. A munkaviszonnyal kapcsolatban munkáltatónak, a volt munkáltatónak a megtérített elmaradt jövedelme (elmaradt munkabér, végkielégítés, fizetett ünnep, bérpótlékok stb. ), a munkáltató, a volt munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelemének minősül és a járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kell teljesíteni. A kártérítés, nem az elmaradt jövedelmet pótolja, az Szja tv. 1 sz. mellékletének 6. 1 pontja alapján adómentes jövedelem. Ebből következően a munkáltatót terhelő összeg nem tekinthető járulékalapot képező jövedelemnek. A kamat nem kártérítés és nem is jövedelem. A fentiekből következik, hogy az elmaradt jövedelemből mindent vonunk, így személyi jövedelemadót, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot is.
§-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapításánál a járulékfizetés felső határáig arra az évre, illetve arra az időszakra kell figyelembe venni, amelyre azt kifizették. Nézzük a kamat szabályokat. Ha a munkáltató a bérfizetés határidőben való teljesesítés kötelezettségét megszegi, akkor késedelembe esik. A késedelmes fizetés jogkövetkezményeit nem az Mt., hanem a polgári törvénykönyv (Ptk. ) határozza meg, összhangban azzal a jogalkotói szándékkal, hogy a Ptk. -t, az Mt. által meghatározott mértékben, a munka világában is háttérszabályként alkalmazni kell. A Ptk. szerint pénztartozás esetén a kötelezett (jelen esetben a munkáltató) a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.
Megjegyzem először 2 hónapja volt orvosnál, és akkor még minden rendben volt. Nem igazán értem, hogy mi a baj. Zsóka