A tanulmányok, a hétköznapok és az ünnepek programjai mellett arról is tanúságot tettek a kispapok, hogy ők hogyan hallották meg és válaszoltak Isten hívó szavára. 2022. február 21., hétfő | 14:14 Minden évben megszervezik a nyílt napot a győri Brenner János Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet elöljárói és hallgatói azon fiúknak, akik a papi hivatás iránt érdeklődnek. Győri Egyházmegye A videóanyagok nem képezik a Magyar Kurír tulajdonát, így annak átadását nem tudjuk biztosítani.
Vonattal, busszal, hajóval utazott. Gyürki László elmondta: Pál apostol volt az, aki kiemelte a zsidó környezetből az evangéliumot, hogy a birodalom pogány népeihez is eljuthasson Krisztus tanítása. Szent Pál mintegy 15 ezer kilométert tett meg, általában nagyvárosokban végezte missziós munkáját – például Korinthoszban, ahol százezer ember élt az ókorban –, és remélte, hogy a megtért hívek továbbadják az örömhírt. Gyürki atya utalt Szent Pálnak Athénban, az Areioszpagoszon elmondott beszédére (ApCsel 17, 22–34). Emlékeztetett arra, hogy korábban az apostol beszédeinek hallgatói kereskedők, nők, iparosok és rabszolgák voltak, Athénban azonban Epikurosz követői vagy a sztoikusok is hallgatták, akik megütköztek a tanításán, hiszen úgy mutatta be "az ismeretlen istent", mint a világ teremtőjét. Pál az egész emberi nem egységét hangoztatta, de a görögök ezt sem fogadták el. Az apostol Krisztus nevét nem ejtette ki, de beszélt kereszthaláláról és feltámadásáról. Miután a görögök kigúnyolták, elhatározta, hogy többé nem az embereknek akar tetszeni, hanem egyedül Istennek, és ezentúl csak Krisztusról beszél, semmi másról.
Forrás és fotó: Brenner János Hittudományi Főiskola/ Győri Egyházmegye Magyar Kurír
Fotó: MTI/Krizsán Csaba Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára ünnepi beszédében azt emelte ki, hogy egy olyan, a történelmi múltból itt maradt épületet mentettek meg, amely a XXI. század nevelését és oktatását szolgálja kispapok és civilek számára. Az épületről az első írásos emlék a XIV. századból maradt fenn, ami "óriási dolog egy város életében" – mondta, hozzátéve, ha az egyház, a településvezetők és a kormány összefog, akkor fantasztikus dolgokat tud megvalósítani. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés tavasszal a győri Káptalandombot – ahol a hittudományi főiskola is található – nemzeti emlékhellyé nyilvánította. A múlt és a név kötelez – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Káptalandombon őrzik Szent László hermáját, a Mátyás király könyvtárához tartozó Corvinát, de tiszteletet ébreszt boldog Apor Vilmos és a vértanú szerzetes, Brenner János emléke is. Kitért arra is, hogy sokan úgy gondolják, "az egyházaink poros intézmények, amelyek a múltban úgy ahogy működtek", ugyanakkor ahogy a múltban, úgy most is mind az oktatás, a nevelés és a kultúra területén is értékeket mentenek és teremtenek újat.
Az intézmény elöljárói és hallgatói évről évre nyílt napot szerveznek a papi hivatás iránt érdeklődők számára, hogy a tanulmányok, a hétköznapok és az ünnepek programjai mellett tanúságot tegyenek az Istennek szentelt élet mellett. A szeminárium idén február 19-én nyitotta meg kapuit, ennek alkalmából Veres András győri megyéspüspök külön üzenetben köszöntötte az érdeklődőket: "Azt kívánom nektek, hogy a nap, amit a szemináriumban eltöltötök, adjon mindannyiótok számára bátorítást és megerősítést! " Reisner Ferenc, a Brenner János Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet rektora a nyílt napok kapcsán úgy fogalmazott, a szeminárium kapuja valójában mindig nyitva áll, de emellett igyekeznek a fiatalok számára azokat a szervezett lehetőségeket is biztosítani, amikor kérdéseiket feltehetik, illetve a hétköznapi működése közben is megtapasztalhatják az intézet légkörét, amelyben esetleg még a genius loci is megérintheti őket Isten hívását megerősítendő, ennek része a meghirdetett háromnapos program is.
Vlaj Márk teológiai tanár tájékoztatta a hallgatóságot a 2021/22-es tanév tanulmánykötetére vonatkozó tervekről. A kötet megjelenését a nyár elejére tervezik. A következő évi tanulmányi napon lehetőség lesz a kötetben meg nem jelentetett, de értékes publikációk bemutatására is. Újdonságként a kiadványhoz szeretnének egy tematikát is hozzárendelni, segítve a szerzők gondolatainak egy téma köré való csoportosítását. A 2021/22-es tanév tanulmánykötetének témájául Ferenc pápának az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson elhangzott beszédeiből vett idézet szolgál: "Legyen a magyar egyház a hidak építője és a párbeszéd előmozdítója! " A tanulmányokat maximum 40 ezer karakter terjedelemben (szóközök nélkül) várják a címre, melyhez képet is csatolhat a szerző. Leadási határidő: 2022. március 1. A nyílt napot a szeminárium kápolnájában közös szentmise zárta, melyet a főcelebráns, Reisner Ferenc atya a papnevelde elöljáróiért és a papnövendékekért ajánlott fel. Forrás: Győri Egyházmegye Fotó: Brenner János Hittudományi Főiskola Magyar Kurír
Szerette alkalmazni a halmozásokat, a sermucinatiót (beszélgetéseiben egy evangéliumi szereplő nevében szólal meg), aktualizált, beszédeit általában idézettel fejezte be. Kelemen Dávid történész "A papnevelő intézetbe jelenleg rendbe van minden". A győri szeminárium feletti állami ellenőrzés az 1950-es és '60-as években címmel tartott előadást, mely a 2020/21-es tanulmánykötetben szintén megtalálható. Tanulmányában a Papp Kálmán győri megyéspüspök püspökségére eső időszakot vizsgálta. Előadásában részletesen bemutatta, hogy a kommunista diktatúra által létrehozott Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) hogyan, milyen eszmerendszerrel felügyelte a szemináriumot, az 1950-es és 1980-as évek között a papnövendékek szüleit is ellenőrzése alá vonva. Az ÁEH nem titkolt szándéka volt ugyanis, hogy az elöljárókra és a tanárokra is hatást gyakoroljon, s rajtuk keresztül a növendékekre. Folyamatos tájékoztatás, jelentések, beszámolók, lehallgatások jellemezték ezt az időszakot, illetve állandó változás a tanári kar személyi összetételét illetően, főleg 1956 után.