Amennyiben a magánszemélynek a nyugdíjon kívül nem volt más jövedelme, nem kell adóbevallást leadnia, mivel a nyugdíj adómentes jövedelemnek számít. Továbbá, ha az adózó esetleg olyan egyéb jövedelmet szerez az adóévben, amelyet szabály szerint fel kell tüntetni a bevallásban, a nyugdíj összegét akkor sem kell szerepeltetni az adóbevallásban. Szerző Ivanyos Judit
Tisztelt Hölgyem / Uram! At a kérdésem, hogy táppénzre vehető-e az, aki regisztrált álláskereső és valamilyen álláskeresési támogatásban részesül? (táppénz feltételei, időtartama, mértéke) Legfrissebb cikkek a témában Dr. Barcsai Tímea válasza táppénz témában Tisztelt Kérdező! Amennyiben regisztrált álláskeresőként ellátást is kap, az biztosítási jogviszonynak számít, azaz elmehet táppénzre. Fontos, hogy a táppénz időtartama alatt álláskeresési ellátást nem kaphat. A táppénz mértéke általános esetben megegyezik a biztosítási jogviszony időtartamával, maximum azonban 1 év lehet. A mértéke a bér 60%-a. Az Ön esetében a fenti elveket követve úgy gondolom, hogy maximum annyi időre jogosult táppénzre, amennyi ideig az álláskeresési ellátást is kapja, a mértéke pedig a ellátás 60%-a. Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát. A kérdésben megfogalmazottakért portálunk nem vállal felelősséget. Kérdés: 2011. május 06., 10:14; Megválaszolva: 2011. május 10., 12:35
A díj újraszámítása minden esetben csak évfordulókor történhet meg. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG: • Biztosítási Esemény bekövetkezése esetén a Biztosított részére az alábbi táblázat szerint fizetendő összeg: • Havi járadék, mely Munkanélküliség esetén nem haladhatja meg a Biztosított által a Belépési Nyilatkozatban megadott és aláírásával igazolt Havi Nettó Jövedelem 70%-át, ill. Keresőképtelenség esetén a 35%-át. • Baleseti Halál és Baleseti Maradandó Egészségkárosodás esetén egy összegben fizetendő szolgáltatás, amelyet a Biztosító a Biztosítottnak, illetve az általa Kedvezményezettként megadott személyeknek fizet.
Jó ha tudja, hogy: • Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. §) • A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §) • Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §) • A foglalkoztató a kérelem, illetve a leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. 38. §) • Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. §) • A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni.
Jól látható az is, hogy a hagyományos táppénz összege ugrott csak meg igazán, a gyermekápolási és a baleseti táppénzkiadások még a bérnövekedés mértékét sem érték el. Mindez arra enged következtetni, hogy a vállalkozásoknak adott kormányzati segítség szűkmarkúsága, és a fejlett világban példátlanul alacsony és rövid ideig tartó munkanélküli segély miatt sok esetben a táppénzhez menekülnek a munkavállalók. Az idei első féléves 76 milliárd forintos táppénzkiadást érdemes néhány kapcsolódó állami kiadással összevetni: Csökkentett idős bértámogatásra összesen országosan 30 milliárd forintot biztosított a kormány. Munkanélküli segélyre – hivatalos nevén álláskeresési támogatásra – számításunk szerint körülbelül 58 milliárd forintot. A táppénzkiadások 12, 6 milliárdos növekedése mellett egyébként a munkanélküli segély jellegű kiadások is alaposan nőttek, 17, 5 milliárd forinttal haladták meg az előző év hasonló időszakát. A gyakorlatban a táppénz ma már ugyanolyan fontos pénzügyi segítség a munkájukat elvesztőknek, mint a munkanélküli segély.
Ehhez sok munkavállalónak nincsen túl sok kedve, ezért gyakran fordul elő, hogy betegállományba vonulnak. Sokan bizonytalanok abban, hogy ez törvényesen megtehető-e. A felmondási idejét töltő munkavállalók közül többen rendelkeznek konkrét ígérvénnyel következő munkahelyüktől, ahol viszont általában minél előbb szeretnék, ha elkezdenék az új helyen a tényleges munkát. Hogy ezt a helyzetet a munkavállalók kezelni tudják, gyakran kérik régi munkahelyükön, hogy ne kelljen a teljes felmondási időt ledolgozniuk. A munkaadónak természetesen joga van ahhoz, hogy egyéni mérlegelés alapján lerövidítse a felmondási idő hosszát. Ezt viszont írásos kérelemben kérnie a munkavállalónak, melyre írásos választ kell kapnia. Semmilyen törvényi akadálya nincsen annak, hogy a munkavállaló táppénzen töltse a felmondási idejét, de fontos figyelnie a naptárra. Táppénz vagy betegszabadság ugyanis a keresőképtelenség idejére jár számára, és azért említettük az előbbiekben a naptárt, mivel az nagyon fontos, hogy időben a felmondás után legyen a dolgozó keresőképtelen.
Önnek ajánljuk! Nyitott pozíciók, amik érdekesek lehetnek az Ön számára! Rengeteg kérdés érkezik a az álláskeresési járadékkal kapcsolatban, ezekből kiderül, hogy sok téves információ kering a köztudatban. Összefoglaltuk a leggyakrabban feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat. Kinek jár álláskeresési járadék? Annak a nyilvántartott álláskeresőnek, aki mielőtt elveszítette a munkáját, legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezett (a megelőző 3 évet számítják). A jogosultsági időbe beleszámít a munkaviszony, a közfoglalkoztatás keretében végzett munka, de az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenység is – feltéve, ha a vállalkozói tevékenység alatt rendben fizette maga után a járulékokat. Feltétel ez utóbbi esetben, hogy az álláskereséskor vissza kell adni a vállalkozói igazolványt, vagy szüneteltetni kell (tehát egy álláskereső nem lehet számlaképes). A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal tájékoztatása szerint azok a munkaképes korúak válnak jogosulttá, akik rokkantsági nyugdíjra nem jogosultak, nincsenek táppénzen, és munkát akarnak vállalni, de az önálló álláskeresésük nem volt eredményes, és a munkaügyi kirendeltség sem tud megfelelő munkát felkínálni nekik.
Maximum a hátralévő összeg 80 százalékát fizetik ki.