A vizsgálatokról szóló jelentések ezen a linken érhetőek el. 2. A háborúból a békébe való átmenet foglalkoztatási aspektusairól szóló ajánlás felülvizsgálata ( Employment and Decent Work for the Transition to Peace) az 1944-ben elfogadott dokumentum jelen körülményekkel való összhangba hozását célozta. Tekintettel a jogalkotó munkára, kétfordulós menetben történik az ajánlás felülvizsgálata. Az első fordulóra idén került sor, a szöveg véglegesítése pedig 2017-ben fog várhatóan megtörténni. Az első hallásra elméletinek tűnő témának a háborúk miatti bevándorlási hullám különös aktualitást adott. Az ajánlást alapelvi szinten fekteti le a társadalmi, gazdasági újjáépítés munkaerőpiacra vonatkozó lépéseit, benne a társadalmi párbeszéd egyes szereplőinek elkülönült feladatait. Az ajánlásra vonatkozó első körös konklúziók megvitatása az érzékeny témára tekintettel számos vitával tarkított volt, sok esetben a fejezetcímek elfogadása is majdnem két órát vett igénybe. Egyes tárgyalási pontokon pedig csupán úgy lehetett átlendülni, hogy azok a következő évre kerültek áttolásra.
Kedden vette kezdetét a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization, ILO) éves konferenciája, amelyet az tesz különlegessé, hogy a szervezet idén ünnepli századik születésnapját. Az első világháború utáni versailles-i békerendszer által életre hívott ILO célja a kezdetektől fogva az volt, hogy garantálja és kiterjessze a munkavállalói, illetve szociális jogokat, és csökkentse a dolgozók kizsákmányolásának mértékét – írja a Mérce a / Euronews nyomán. A pacifista és internacionalista elveit elárulva az európai és amerikai munkásmozgalom – mely száz éve sokkal izmosabb volt a mainál – támogatta az első világháborúban hadakozó nemzetállamokat, erre a támogatásra hivatkozva pedig a háború vége felé szorgalmazni kezdte egy nemzetközi munkaügyi szabályrendszer kidolgozását. A Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének 1919 júniusi, berni konferenciáján a győztes és vesztes országokból egyaránt érkező küldöttek a bérmunka felszámolását és a szocializmus bevezetését követelték, ennek hiányában pedig egy olyan nemzetközi keretrendszer kidolgozását, amely a dolgozók és szakszervezetek védelmét látná el.
Erre példa a bevándorlókkal, hontalanokkal foglalkozó X. fejezet egésze. Sok teendő van tehát a 2017. évi ülésszakig, amikor a szöveget végleges formában kell majd elfogadni. A jegyzőkönyv ezen a linken érhető el. 3. A globális ellátó láncokkal ( Global Supply Chains) foglalkozó szakbizottság munkája szintén izgalmas és vitákkal tarkított volt. Az informális foglalkoztatás visszaszorítását célzó, tavaly elfogadott ajánlás tárgyalásakor ugyanis éppen ezt a kérdést kellett az ajánlás tervezetéből kivenni, mivel az eltérő érdekek miatt kibontakozó vita időbeli kiterjedtsége nem tette lehetővé az ajánlás keretében történő tárgyalást. A globális ellátó láncok bizonyos szektorok jellegzetességei. Ide tartoznak a textilipar, cipőgyártás, élelmiszeripar, halászat, építőipar, járműgyártás, valamint a turizmus is. Az elfogadott konklúziók szerint a globális ellátó láncok pozitív és negatív hatásokat is gyakorolnak a munkaerő-piacra. Pozitív hatásukként az állások számának a növelésére, a nők munkaerő-piaci integrációjára, és a gazdaság fehérítésére szokás hivatkozni.