Bár vázlatokat már 1840 óta készített Barabás, az olajfestmény csak 1864-ben készült el. A festményen az ábrázolt személyeket a művész egy magyarázó tusrajza segítségével lehet beazonosítani. Sina György Ürményi Ferenc, József nádor és Széchenyi István körében látható a képen. A festmény egyszersmind a reformkor korszakának legjelentősebb eseményét és alakjait megörökítő dokumentum. Az elkészült festményt Sina Simon a Nemzeti Múzeum Képtárának ajándékozta, amely ezekben az években alapozta meg gyűjteményét.
Írta: Balázs Zsuzsanna | Képszerkesztő: Virágvölgyi István Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Szépségek és szörnyetegek Mar 18, 2022 Az alul- és felüljárók aranykora Budapesten Ha a huszadik századi városok legjellegzetesebb építménytípusait kellene megnevezni, az alul- és felüljárók biztosan közöttük lennének. Előtte ugyanis alig épültek ilyenek, hiszen a forgalom nagysága egészen addig nem okozott gondot. Ugyanakkor, bármilyen is lesz a jövő közlekedése, biztosak lehetünk abban, hogy annyi új többszintes kereszteződés nem fog születni már, mint az elmúlt száz évben. Sőt, itt-ott eltűnőfélben is vannak ezek a megoldások: egyre több városi felüljáró bontását tervezik, aluljáróból pedig már többet is betömtek Budapesten. A korabeli fotók azonban nem csak azt mutatják meg, milyen volt az a kor, amelyben ezektől a megoldásoktól várták az élhetőbb városok megszületését, de azt is, milyenek voltak utcáink, tereink az alul- és felüljárók megszületése előtt.
A Lánchíd építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és báró Sina György finanszírozta. A munkálatok 1839-től 1849-ig tartottak. Tervezője az angol William Tierney Clark, a kivitelezés irányítója a skót származású Clark Ádám volt. A hídfők oroszlánjait Marschalkó János szobrász készítette. A 380 méter hosszú, 14, 4 méter széles híd 1903-ig a világ legnagyobb lánchídja volt-, ezt a címet ekkor vette át tőle a régi Erzsébet híd. Az 1832-ben alapított Hídegylet (később Lánchíd Rt. ) irányítása alatt zajló munkálatokat sokban segítette Vásárhelyi Pál mérnök is. A cölöpök leverése két évig tartott, volt, hogy egyszerre 800-an is részt vettek a munkálatokban. Mintegy 60 angliai szakmunkás-család költözött a munkák elvégzése miatt ekkor Magyarországra. Az 1848-1849-es szabadságharc idején az építkezés lelassult, mivel hol az egyik, hol a másik hadviselő fél akarta a majdnem kész hidat felrobbantani. 1849. január 5-6 között 70 ezer osztrák katona, egy lovasregiment, valamint 270 ágyú kelt át a hídon, hogy Pestet elfoglalhassa, de hamar visszafordultak a magyar hadsereg közeledtének hírére.
Töltőtoll és Tőzsde 7. – Lánchíd Irodalmi jegyzetek egy különleges kolostor udvaráról, avagy a töltőtoll és a tőzsde találkozása két osztalék között. Eheti téma: Lánchíd. "A legnagyobb magyar. " – Méltó módon maradt ez a jelző Széchényi István neve mellett az elmúlt évszázadokban. Sőt, van, ahol úgy említik, mint az ember, aki megalkotta Magyarországot. Újító, szervező, befektető, és még hosszan sorolhatnánk szerepeit. Tevékenységének nyoma ma is látható az országon. Elég csak átsétálni a Dunán, és köszönteni a békésen fekvő oroszlánokat a Lánchídon. Széchenyi szétnézett a világban és felismerte, itt az ideje lendületet venni és fejlődni. Magyarországon be kell indítani a gazdaságot, a modernizációt, a fejlődést és a haladást. Partnereket keresett, terveket írt, cégeket alapított, szervezett, vitatkozott, küzdött, majd olyan nyomott hagyott maga után, mint kevesen. Báró Sina György volt Széchenyi gróf egyik üzlettársa. Vasúti építkezések, folyami szabályozások, értékpapír kereskedelem, no és nem utolsó sorban a Lánchíd megépítése.
törvénycikkben intézkedett az első állandó magyarországi Duna-híd építéséről. Ez lett a Lánchíd. A Dunába estek A híd megépítésének engedélyezése után egy 1840-ben aláírt szerződés kikötötte, hogy 87 éven keresztül a hídtól egy-egy mérföld távolságon belül nem építhető újabb átkelő és mindenkinek hídvámot kell fizetnie. A Lánchíd alapkövét végül 1842 augusztusában az V. Ferdinánd királyt képviselő József nádor tette le. A pillérek és hídfalak csak öt évvel később, 1847 júliusára készültek el, a vasszerkezet elkészültét azonban a szabadságharc eseményei hátráltatták. 1848 nyarán pedig, amikor az utolsó elemet akarták a helyére illeszteni, a vonólánc elszakadt, a méretes tömb pedig ráesett a munkahídra, ami a rajta állókkal – köztük Széchenyivel – együtt a Dunába zuhant. Ő ki tudott úszni, de volt egy hídmunkás, aki a vízbe fulladt. A felépült Lánchíd 1859-ben / Forrás: British Library/Wikipedia Széchenyi nélkül Az építkezés vezetője a skót származású Adam Clark volt, tervezője pedig névrokona, William Clark, aki azt mondta a hídról, hogy "építése több nehézségbe ütközött, mint bármely építményé a világon.
( A legfrissebb hírek itt) A felújított Lánchíd újabb ünnepélyes átadására stílusosan napra pontosan száz évvel az első hídavatás után, 1949. november 20-ára kerítettek sort, Magyarország akkori teljhatalmú vezetőjének, Rákosi Mátyásnak a jelenlétében. A főváros első állandó hídját ezt követően 1973-ban, majd 1986 és 1988 között újították fel. Százötvenedik születésnapját 1999-ben egy hatalmas bulival ünnepelték, nagygyűlést szerveztek a Magyar Tudományos Akadémián, a híd pedig amellett, hogy komoly díszítést kapott, új világítási rendszerrel is gazdagodott. Azóta a Lánchíd újabb műemléki felújítása vált szükségessé, a munkálatok pedig nyáron meg is kezdődtek és jelenleg is zajlanak. A mostani állás szerint a felújított hidat 2023-ban adhatják át, így Széchenyi István munkájának újjászületését akár Budapest megalakulásának 150. évfordulóján ünnepelhetjük majd meg. Galéria A Lánchíd már 1873-1880 között is ilyen lélegzetelállító látványt nyújtott /Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei 1908-ban így festett a híd Budáról nézve.
Az a gondolat, hogy hazámnak fontos szolgálatot tettem, majd bőségesen kárpótol. A közteherviselés mellett elkötelezett gróf már a híd ötletének megfogalmazásakor általános hídvámot akart bevezetni. Ez már önmagában jelentősen hátráltatta ügyét, mert a magyari urak hallani sem akartak legfőbb előjoguk, az adómentesség megsértéséről. Hiába, a hídon 1918-ig mindenkinek le kellett szurkolnia a hídpénzt, így vált az építmény a közteherviselés szimbólumának. A Lánchíd alapkőletétele Barabás Miklós festményén (Wikipedia) Széchenyi a Dunában Erős ellenszélben, de 1832-ben mégis megalakult a Hídegylet, majd Sina György báró anyagi hozzájárulásával 1836-ban megalakult a Lánchíd Részvénytársaság. A már említett alapkőlerakás után 1847 júliusára a pillérek, hídfalak, de a vasszerkezet építését a forradalom és szabadságharc hátráltatta. Ekkoriban történt egy baleset is, ami kis híján Széchenyi István életébe került. Lángh Ignác pesti rendőrkapitány jelentéséből tudjuk, hogy 1848. július 18-án este fél nyolckor a munkások épp az utolsó tartóláncot feszítették ki, az már egy lábnyira meg is közelítette a pillér tetejét.
A mederpillérek magasabbak mint 55 méter, illetve 60 méter. A pillérek, hídfalak 1847 júliusára készültek el. A szabadságharc alatt a híd építése lelassult. Hol az egyik, hol a másik hadviselő fél akarta a majdnem kész hidat átjárhatatlanná tenni, ezzel meghiúsítva az ellenség átvonulását. A Lánchíd egy háromnyílású, kőpilléres, merevítőtartós függőhíd. Első közös építménye Budának és Pestnek. A hídfők kőoroszlánjait Marschalkó János lőcsei szobrászművész készítette, melyeket csak 1852-ben állítottak fel. A hidat 1849. november 20-án adták át a forgalomnak, a híd budai hídfőjénél felírt időpont (november 21) a vámszedés kezdeti időpontját jelzi. Széchenyi az avatáson sem volt jelen, 1860-ban a döblingi elmegyógyintézetben főbe lőtte magát, soha nem kelt át a kész hídon. A hivatalosan felavatott hídon elsőként Julius Haynau, a teljhatalmú osztrák katonai és polgári főparancsnok és a magyarországi polgári ügyekért felelős császári biztos, Geringer haladt át. Kezdetben a hídon való átkelésért mindenkinek fizetnie kellett, még a nemeseknek is, így a lánchíd nem csak egy műszaki mestermű, hanem a közteherviselés jelképe lett.