Értéknövelő beruházásnak azok a beruházások tekintendők, amelyek ingatlan értékesítését megelőző 24 hónapban állagmegóvási célból történtek, és amelynek összege eléri az értékesítés során kapott bevétel 5%-át. Az átruházáshoz kapcsolódó költségre jellemző példa a – számlával igazolt – ingatlanközvetítő díja. A bevétellel szemben érvényesített, előbbiek szerinti költségek figyelembe vételével határozható meg az úgynevezett számított összeg. A jogszabályi rendelkezések értelmében az adóalap meghatározásakor az is döntő, hogy az értékesített ingatlant mikor szerezte az eladó. Ennek megfelelően a jövedelem: a számított összeg 100%-a, ha az ingatlan értékesítése a megszerzése, illetve azt követő évben; a számított összeg 90%-a, ha az ingatlan értékesítése a megszerzés évét követő második évben; a számított összeg 60%-a, ha az ingatlan értékesítése a megszerzés évét követő harmadik évben; a számított összeg 30%-a, ha az ingatlan értékesítése a megszerzés évét követő negyedik évben; a számított összeg 0%-a, ha az ingatlan értékesítése a megszerzés évét követő ötödik (vagy azt követő) évben történik.
Lakáseladás adómentesen: figyelj az 5 évre! Azt nagyon sokan tudják, hogy 5 év után adómentes lesz a ház, lakás eladása. De hogyan kell pontosan számolni ezt az 5 évet? Most megmutatom neked konkrét példán keresztül is. Szerintem neked sem mindegy, hogy párszázezret bedobsz az államkasszába vagy kicsit odafigyelve adómentesen tudod eladni a lakásod… (Ezt a cikket 2017. 11. 14-én frissítettük) Az ingatlan eladás utáni adózás szabályai elég közismertek, de az ördög mindig a részletekben bújik meg! Ahhoz, hogy az 5 évet pontosan ki tudjuk számolni, tisztázni kell, hogy adózás szempontjából mikor szerezted, illetve adtad el a lakást. Nem szabad azt gondolnod, hogy a lakást akkor vetted, amikor a szerződést aláírtad. Sőt, még nem is akkor, amikor kifizetted. Az adótörvények felülírják a józan ész logikáját, figyelj: a lakást akkor szerezted, amelyik napon az adásvételi szerződést a földhivatalhoz beadtátok! Ajándékozás esetén szintén a földhivatalhoz való beadás dátuma számít. Öröklés esetén pedig az örökhagyó halálának a napja.
02. Mennyi illetéket és adót kell fizetni az ingatlan vásárlása, eladása során? Utolsó frissítés: 2021. 05. 01. 11:22 Közzétéve: 2014. 06. 09:42 Sok félreértés adódik abból, hogy az érintettek az ingatlan vásárlása során összekeverik az adó- és az illetékfizetési kötelezettséget. Mindenképpen érdemes tisztában lennünk azzal is, hogy milyen illetékkedvezmények vannak, hiszen ezekkel nagyon sok pénzt lehet megspórolni. Az alábbi összefoglalóban 2011-ig visszamenőleg megtalálhatják a NAV által készített, az ingatlan eladásra és vásárlásra vonatkozó illetékfizetési és adózási előírásokról szóló tájékoztatókat. Az eladó által fizetendő: a személyi jövedelemadó A kiindulópont az, hogy az eladónak kizárólag személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezhet. A személyi jövedelemadó elnevezése rövidítve: szja. Szja fizetése is csak akkor merülhet fel, ha a) az eladó az ingatlant a vásárlást követő 5 éven belül értékesíti, és b) az ingatlan értékesítésére nagyobb vételáron kerül sor, mint amilyen összeget az eladó az ingatlan megszerzésére fordított.
800 Ft. Adómentes esetek Adómentes a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem. Ez a szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az egyik fél lemond a közös lakás őt megillető tulajdonrészéről és ezért cserébe a másik fél lemond az egyéb közös vagyon (például: gépjármű) őt megillető részéből a megváltott tulajdonrésznek megfelelő értékről, akkor ez az ingatlanátruházás adómentesnek minősül. Az adómentesség abban az esetben is fennáll, ha a tulajdonrész megváltása nem a közös vagyonból, hanem külső forrásból történik (például az egyik fél hitelt vesz fel és így váltja meg a másik fél tulajdonrészét. Ha a magánszemély más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján ingatlant, vagyoni értékű jogot ruház át tartás vagy járadékfolyósítás ellenében, akkor az ebből származó jövedelem adómentes. Szintén adómentes a nyugdíjban részesülő magánszemély által a központi költségvetési szervvel vagy a helyi önkormányzattal kötött előzőekben említett szerződések alapján megszerzett jövedelem.
Viszont automatikusan Áfa köteles az a magánszemély, aki 2 éven belül egymás után, sorozatban 4 db ingatlant vagy építési telket értékesít, majd 3 éven belül újabb ingatlant vagy telket ad el. Egy számítási példa Egy konkrét, egyszerűsített példa az ingatlan értékesítéséből származó bevétel SZJA vonzatának kiszámítására: Tegyük fel, hogy Ön vásárolt egy ingatlant 2010-ben 8 millió Ft ért. Ezt az ingatlant most (2013-ban) 12 millió forintért tudja értékesíteni. Az ingatlanon értéknövelő beruházásokat, nyílászárócserét és fűtéskorszerűsítést végzett 2011-ben. A munkákról 1. 500. 000 forint értékben rendelkezik számlákkal. Az ingatlan megszerzésekor fizetett illeték – az akkori szabályozás alapján – 240 ezer forint volt. Az értékesítéshez kapcsolódó – számlákkal igazolható költsége (közvetítői díj, saját hirdetések) pedig 460 ezer forint.
Példa az ingatlan adó kiszámításához. Egy magánszemély 2018. évben 24 millió forintért értékesíti a 2014. évben 16 millió forintért vásárolt házát. Az adásvételi szerződés alapján a vevő a vételár összegéből 14 millió forintot a szerződés megkötésekor az eladónak átad, a maradék 10 millió forintot pedig a következő négy évben részletekben fizet meg, amelyre tekintettel még 1 millió forint kamatot is fizet. A kamatfizetésről az adásvételi szerződés rendelkezik, így beleszámít a bevételbe. Az eladó kicseréltette a külső nyílászárókat és megcsináltatta a ház szigetelését. A munkálatok számlával igazolt költségei 3, 5 millió forintot tettek ki. 2017. évben a lakás ki lett festve, amely munkálatokról 500 ezer forintos számlával rendelkezik. (Ez a munkálat állagmegóvásnak minősül, de nem lehet elszámolni, mert nem éri el a be-vétel 5 százalékát (1 250 000 forintot). ) Az átruházással összefüggésben felmerült számlával igazolt költségek összesen 500 ezer forintot tettek ki. Az ingatlan eladási ára: 24.
600. 000, - forint jutalékot felszámít. A jövedelmünk a 40 milliós eladási ár után (40 millió – 30 millió – 1, 2 millió – 3 millió – 1, 6 millió) 4. 000, - forint lesz. Tekintettel arra, hogy a megszerzés éve 2020. az értékesítés éve 2023., így a 4. 000, - forint 60%-a, azaz 2. 520. 000, - forint lesz személyi jövedelemadónk alapja, amelynek 15%-a az adó, így végül 378. 000, - Ft adófizetési kötelezettségünk keletkezik eladóként. Amennyiben a 2020. évben vásárolt lakást csak 2025. évben vagy ezt követően értékesítjük, úgy nincs adóalapunk, tehát adófizetési kötelezettségünk sem keletkezik. Figyeljünk arra, hogy a jövedelmet a személyi jövedelemadó bevallásunkban rögzítenünk kell, és bevallási határidőben befizetnünk a keletkezett adót. A blogcikk szerzője dr. Balogh Tamás Mihály ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózatába tartozó ATSG Ügyvédi Társulás részéről.