Van kutató, aki a két forrás összedolgozását eszmetörténeti okokból a 15. század elején tartja indokoltnak. Olyan vélemény is van, hogy a forrásokból elvileg akár közvetlenül magyarul, akár egy latin munka közvetítésével is létrejöhetett a legenda. E kérdésben a továbbiakban a magyar szövegnek a forrásokkal való összevetése adhat bizonyos fogódzókat. Van példánk (p. 99), amely arra utal, hogy szerzőnk Margit felravatalozása helyének leírásakor a jegyzőkönyvből próbálja meg kihámozni, mit nevezhet az "szent egyháznak" (a forrásban: ecclesia). Arra jut, hogy a "kar allyat" nevezi így. A régészeti feltárások eredményeiből ma már tudjuk, hogy az apácakórus aljának említése a 15. századtól volt lehetséges. Az ugyanis Margit korában a templom földszintjén volt, s az 1381-1409-es építési periódusban helyezték az emeletre. Sok hasonló szövegvizsgálatra van még a jövőben szükség, hogy a Margit-legenda keletkezésének néhány rejtélyét pontosabban megfejthessük. A kódex a 17. században bukkant elő a pozsonyi klarissza apácák kolostorából, Némethy Jakab jezsuita szerzetes érdeméből.
Kézikönyvtár Pannon Enciklopédia Magyar nyelv és irodalom IRODALMUNK KEZDETEI A LATIN NYELVŰ EGYHÁZI IRODALOM (Madas Edit) Árpádházi Szent Margit legendája Teljes szövegű keresés IV. Béla király a tatárjárás alatt fogadalmat tett, hogy születendő leányát, országa megmenekülése esetén, Istennek ajánlja fel. Szent Margit (1242-1271) a fogadalomnak megfelelően először Veszprémben, majd a számára építtetett Nyulak szigeti (Margitsziget) domonkos apácakolostorban élt családja és hazája sorsa iránt érzett nagy felelőségtudattal, mélységes alázatban, önpusztító aszkézisben és Krisztus iránti misztikus elragadtatásban. Halála után rögtön megindult a szenttéavatási eljárás, ami külső akadályok miatt mindig újra megakadt, s végül csak 1942-ben valósult meg. Hazánkban és a domonkos renden belül azonban Margitnak mindvégig élő kultusza volt. Első legendáját feltehetően gyóntatója, a magyarországi rendtartomány priorja, Marcellus foglalta írásba. Az 1276-ban készített szenttéavatási jegyzőkönyvvel együtt ez a realisztikus legenda volt minden későbbi legendaváltozat alapja.
A Margit-sziget Árpád-házi Szent Margitról kapta mai nevét. IV. Béla magyar király lányáról, Margit apáca életéről és csodatételeiről szóló legenda egy részletét itt elolvashatod. Az első néhány szó után rögtön észre fogod venni, hogy mennyire más stílusban és nyelvezettel írtak régen. Próbáld ki és kezdj el így beszélni a családhoz, tá is olyan könnyű, igaz? :) "Immár itt kezdetnek el Szent Margit asszonynak csodatételi, kiket az Úr mindentehető Isten tőn Szent Margit asszony érdeme miatt, e szent szűznek éltében, halála idején és halálának utána sokképpen. Sem meg nem fogyatkozának az isteni erőnek mívelkedeti e szent szűznek halálának idején, mely isteni erőnek mívelkedeti, kijelentik vala e szent szűznek Szent Margit asszonynak érdemét. Mert ugyanazon éjjel, mely éjjel Szent Margit asszony meghalt vala, egy néminemű nemes asszonyállatnak lélekben csodálatosképpen megmutattaték Szent Margit asszonynak halála: mely nemes asszony lakik vala e klastromtól huszonhat, avagy harminc mérföldre.
27 o. Királyleány legendája. Korda Rt. kiadása Telefonon nincs kommunikáció, és azért se kelljen hívogatnom senkit, hogy ugyan nézze már át a levélszemeteit (vevők 50%-nál ott kötnek ki email-jeim), nem beszélve arról, hogy élő e-mail-címet adjon meg a Vaterának! Kérem licitálás előtt érdeklődjön, hogy a tétel biztosan meg van-e, mert ha esetleg hiányzik, a Vatera nem enged csak semleges értékelést adni. Ha nem válaszolnék a kérdésre akkor a tételt keresem, kérem ilyenkor se licitáljon! Értesítésem után - amelyben az érvényben lévő postai tarifa alapján adom meg a postaköltséget - 7 munkanapon belül szíveskedjen az utalást rendezni. Ellenkező esetben a tételt újraindítom.