Lebilincselő volt látni, ahogy Jankovics előre felvillantotta főhőseinek későbbi (a Paradicsomban Ádám sziluettjén megjelenik például Kepler arca), vagy éppen korábbi alakját (állandóan feltűnik főhőseinken az általuk hordott korábbi történelmi alakok "bőre"), ezzel kuszálva össze a linearitásba vetett hitünket. Ráadásként felemelő volt elcsípni a fáraók jelenetében olyan híres egyiptomi uralkodókat, mint Nofretiti vagy II. Ramszesz. Az plusz kompozíciós csattanó pedig ott lapult, amikor a rabszolgák holtteste vált a fáraók piramisának építőkövéül. A 15 színből álló irodalmi művet ugyan nem szó szerint vitték vászonra, sőt, felettébb ötletes, aktualizálható kiegészítésekkel látták el a párbeszédeket. Ez vizuálisan is kiteljesedett abban a pillanatban, amikor a londoni jelenet és a falanszter közötti űrbe értünk. Itt Jankovics felvonultatta mindazt a világtörténelmi eseményt szimbolizáló produktumot, amit Madách a maga idejében még nem tapasztalhatott meg: ilyen a világháború, a gazdasági válság, a zsidóság üldözése, a kommunista diktatúra, vagy nagy médiajelenségek, mint Mickey egér, Szuperman tündöklése.
16:39 Ma Magyarországon örülhet az a producer, aki bármilyen formában állami támogatáshoz jut. És ha már valahogy végigharcolta, hogy filmet készíthet, ujjonghat, ha tízezren megnézik. És mégis: készülnek filmek Magyarországon, mi több: jó filmek is akadnak közöttük. Mérlegre tettük az idei termést. 2011. december 25. 18:00 A magyar mozilátogatók többsége a friss premierek helyett a korábban bemutatott filmeket választotta a hétvégén. ACsizmás, a kandúrúgy őrizte meg első helyét a nézettségi toplistán, hogy alig csökkent iránta az érdeklődés: a múlt hétvégén 52 ezer nézővel startoló animációs filmre most 47 527-en ültek be. Második helyen nyitott a 33 kópián... december 12. 16:28 Az ember tragédiájából rajzfilm lesz, Brad Pitt rájön a baseballsiker nyitjára, a Kopaszkutya visszatér, fél Hollywood együtt szilveszterezik, Elle Fanning időutazáson vesz részt, a macedón nőknek sok a gondjuk a héten a mozikban. december 08. 00:01 Csütörtökön kerül a mozikba Jankovics Marcell huszonnyolc éven át készülő, két és félórás animációs filmje, Az ember tragédiája.
Az ember tragédiájának díszbemutatója a Bécsben és Budapesten párhuzamosan zajló Anilogue nemzetközi animációs filmfesztivál egészestés rajzfilmjeinek versenyprogramjában volt. A fesztivál budapesti záróeseményén a közönség nagy tapssal fogadta az alkotókat, köztük a szereplőknek hangjukat kölcsönző Szilágyi Tibort, Usztics Mátyást, Bertalan Ágnest, Széles Tamást és Molnár Piroskát. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
Ezért elsősorban illusztráció a film. Viszont pont akkor a leginkább magával ragadó a mű, amikor a képek nemcsak szépek vagy aláfestések lesznek, hanem önálló jelentést is kapnak. És ez az utoljára elkészült, és egyben messze a leghosszabb színre, a londonira jellemző leginkább. Sokkal bátrabban nyúlt itt Jankovics az alapanyaghoz, vagyis a drámához, mint a színek többségében. Telezsúfolta aktuális utalásokkal, kikacsintásokkal, csak képen látható, tehát a szövegtől független mikrotörténetekkel. A látvány sem annyira egységes a londoni színen belül, mint a többiben. Ez ugyan megtöri az addigi konzervatív hangulatot, viszont annyi életet lehelt ezzel a filmbe, hogy többet nyer a néző vele, mint amennyit esetleg azzal veszít, hogy a mű egységes szerkezete itt megtörik. Talán nem véletlen, hogy éppen az utoljára elkészült szín lett a legszemélyesebb. Itt Jankovics aktualizál, még a magyar történelem is kap néhány utalásértékű pillanatot, de egyébként is, itt a legkonkrétabb. A végére juthatott el odáig Jankovics, hogy vegye a bátorságot, és ne csak szépen illusztrálja a drámát, ne csak a konkrét szövegből induljon ki, hanem saját kénye szerint is terelje a nézőt.
Együtt küzdenek, együtt próbálják értelmezni a korokat, együtt próbálnak élni olyan világokban, amelyek élhetetlennek tűnnek. Ám nemcsak a madáchi zárómondat ad reményt a nézőnek, hanem Jankovics Marcell animációs filmjének egésze is. Jankovics ugyanis nemcsak azt mondja – közvetett módon, a sorok között –, hogy nincsen remény, mert az emberiség képtelen arra, hogy uralkodjon az őt körbevevő környezet felett, képtelen arra, hogy termékenyen együttműködjön a másik emberrel, sőt arra is képtelen, hogy uralkodjon önmaga, a vágyai, az ösztönei felett, hanem azt mondja, hogy hiába veszik el minden, a szeretet és a család megmarad. Ádámot és Évát még az ördög se tudja egymástól elválasztani. Ez pedig több mint biztató. A film megnézhető a Filmion itt. Madách Imre drámájának színei az adott kortörténeti stílus ábrázolási módja szerint jelennek meg Fotó: Mozinet
Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető A szemet gyönyörködtető kiadvány az elmúlt másfél évszázad Tragédia-kiadásai előtt tiszteleg, különleges módon, Jankovics Marcell hamarosan bemutatásra kerülő animációs filmváltozatának képeivel illusztrálva. A szöveg és a színenként különböző technikával készült 135 színes kép egyedülálló módon kapcsolódik össze és hat egymásra. A kiadvány angol nyelven 2012 márciusában - a film DVD-változatával egy időben - kerül a boltok polcaira C. P. Sanger kiváló fordításában, melynek eredetije Leonard és Virginia Woolf gondozásában jelent meg 1933-ban. Esterházyval ünneplik a magyar dráma napját Esterházy Péter Mercedes Benz című darabjával ünnepli a magyar dráma napját a Vígszínház szeptember 24-én, vasárnap a Pesti Színházban. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Termékadatok Cím: Az ember tragédiája - Jankovics Marcell animációs filmváltozatának képeivel Megjelenés: 2011. november 11.
Sikert aratott Jankovics Marcell Az ember tragédiája című egészestés rajzfilmjének vasárnap esti világpremierje, amelyet az Anilogue animációs filmfesztivál keretében tartottak az Uránia Nemzeti Filmszínházban. 2011. 11. 28 11:49 MTI A több mint húsz évig készült produkció rendezője elmondta: most már csak azt szeretné elérni, hogy ne csak számítógépen, hanem filmszalagon is elkészüljön a munka. December 8-tól a mozik is játsszák Az ember tragédiáját, amelynek forgatókönyve 1983-ban született, de a 160 perces alkotáson Jankovics az idén végezte el az utolsó simításokat. "Mivel a film két és félórás, valójában nem moziba, hanem eredetileg is DVD-re szántam. A Tragédia forgalmazója, a Mozinet azonban nem akar lemondani a mozis bemutatásról. Azért most is a DVD-megjelenést tartom a legfontosabbnak, mert az a vágyam, hogy minden gyereknek, aki az iskolában tanulja kötelező olvasmányként, ott legyen a polcán esetleg a Fehérlófia, a János vitéz és az Ének a csodaszarvasról című filmem mellett" - mondta el a Kossuth-díjas rendező a premier szünetében.
színes magyar animációs film, 2011, rendező, forgatókönyvíró, tervező: Jankovics Marcell író: Madách Imre, operatőr: Bacsó Zoltán, zeneösszeállítás: Sáry László, szinkronhangok: Szilágyi Tibor, Usztics Mátyás, Bertalan Ágnes, Széles Tamás, producer:, gyártó: Magyar Rajzfilm, Pannóniafilm, 160 perc, felújítás: HD digitálisan felújított A teljes film elérhető itt: Miről szól? Az ember tragédiája Madách Imre emblematikus színművének animációs adaptációja. Cselekménye a bibliai teremtéstörténetből indul ki, főhősei Ádám és Éva, az első emberpár. Miután Isten kiűzte őket a Paradicsomból, az alvó Ádámot álmában Lucifer, a bukott angyal végigvezeti az emberiség történelmén az ismeretlen, távoli jövőbe. Miért különleges? Jankovics Marcell filmje mindenekelőtt vizuális szinten ad sajátos értelmezést Madách művének. A történelem különböző korszakaiban játszódó színek az adott kor jellemző művészeti stílusában készültek el. Az egyiptomi síkművészet, a görög vázafestészet, a római kori mozaikképek, a bizánci ikonfestészet és kódexminiatúrák, az újkori európai rézmetszetek és a sokszorosított grafika (prágai és párizsi szín), a pop art (falanszter szín), vagy a 19. századi regényillusztrációk (londoni szín) mintájára készült részek bővelkednek a bravúros formai megoldásokban.
Nagy számok bűvölik el a nézőt, ha felkészülten igyekszik erre a filmre a moziba. (Sőt, esetünkben inkább filmszínházba. ) Az ember tragédiája című dráma rajzfilmváltozata ugyanis 23 évig készült, és 160 perc hosszú. Azt is tudhatja előre "az ember", hogy nagyon nehezen dramatizálható műről van szó. Lényegében filozófiai szöveg ez, ráadásul verses, és százötven évvel ezelőtti nyelvezeten: még úgy is nehéz figyelni rá közel három órán keresztül, ha élő ember mondja, pláne ha csak narrációt hallunk a moziban. Ugyanakkor a mozgó rajz rengeteg lehetőséget ad, hiszen sokkal érzékibb is lehet, mint néhány színpadon beszélő jelmezes. Lerajzolni bármit lehet, a műfaj az asszociácóknak olyan széles lehetőséget ad, amire színház csak sokkal kötöttebb keretek közt képes. És nem utolsósorban: Az ember tragédiája remekmű. Egyszerre bölcs és szellemes, és kellő türelemmel hallgatva kiderül, hogy a szöveg is nagyon élvezetes. Gigantikus vállalkozás volt rajzfilmesítése, minden szempontból. Ehhez az alapanyaghoz nyúlva Jankovics Marcell elképesztően magasra tette a mércét: a kérdés nem az lett, hogy szép, vagy jó-e, amit csinált, hanem hogy van-e olyan szép és jó, mint az alapanyag, vagyis maga a dráma.
Az utóbbi a francia és a londoni színben lesz igazán emberszabású, érző-élő lény, akinek az ereiben nem akvarellel színezett víz, hanem vér folyik. A legmozgalmasabb és legmegrázóbb londoni színben abszolút központi alak: szédült és tehetetlen szemlélője a körforgásnak. E színben az időt és a sorsot (valamint azt a tézist, hogy a múlt hibáiból tanulni nem tudunk) az óriáskerék szimbolizálja. A kerék ott forog a Kristálypalota közvetlen közelében, egy vurstliban. Erre kapaszkodnak fel a Madách utáni korok is. Az első világháború bakái, megannyi bukott forradalom démona, neves művészek garmadája, a sorokba rendezett huszadik század. Ez is közhely lenne, ha nem lenne túlfokozva, ha nem lenne ez a forgás, ez az alakmennyiség szédítő, és éppen a szédítő volta miatt lenyűgözően félelmetes. A csodás nyüzsgésnek a fekete-fehér falanszter világ az ellenpontja, ahol kockainkubátorban fekszenek fejükön fejhallgatóval, mely az atomfizika törvényeit mormolja, a csecsemők. Valóban, mintha minden szuperhős képregény a demokrácia utáni világban játszódna, Anti-utópiában (itt már nincs jogrend, a közbiztonságot csak egy rendkívüli képességekkel megáldott magányos hős tudja helyreállítani).