A kérelmet személyesen Marcali, Rákóczi u. fsz. 9-es irodában lehet leadni, vagy postai úton elküldeni a Marcali Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8700 Marcali, Rákóczi u. címre. Az ügyintézés illetékmentes. Az ügyintézés határideje: A bejelentéstől számított 3 munkanapon belül a jegyző kirendeli a szakértőt. A jogorvoslati lehetőségekről: A szakértőt kirendelő végzés ellen csak a kirendelt szakértő fellebbezhet a döntés közlésétől számított 15 napon belül a Somogy Megyei Kormányhivatalhoz (7400 Kaposvár, Nagy Imre tér 1. ) címzett, de hatóságomhoz benyújtandó fellebbezéssel. A fellebbezés illetékmentes. Az alkalmazott jogszabályokról: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. törvény az illetékről szóló 1990. évi XCIII. Törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott. Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni: őszi gabona október 1. – augusztus 15. tavaszi gabona április 1. – augusztus 1. kukorica április 15. – november 30. burgonya április 15. – október 15. napraforgó, szója április 15. – szeptember 30. borsó március 1. – augusztus 30. szőlő, gyümölcsös egész évben A vadkár megállapítását meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti. A szakértőt a jegyző rendeli ki. A kárbecslés időpontjáról és helyéről – az azon való részvétel céljából – a jegyző az érdekelteket értesíti. A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a vadkár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.
Az eljárás 2021. január 1-jétől illetékmentes. Szakértői díj megelőlegezése (előzetesen 20. 000, -Ft, mely a szakértő által kiállított számla alapján kerül pontosan megállapításra). Ügyintézési határidő: 21 nap. Vonatkozó jogszabályok: A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 79/2004. (V. 4. ) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. törvény végrehajtásának szabályairól 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról Az eljárás a károsult bejelentésére indul. Kötelező megtéríteni a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (vadkár). A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.
- szeptember 30. f) borsó: március 1. - augusztus 30. g) szőlő, gyümölcsös: egész évben A vad által a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kár értékének megtérítését a Polgári Törvénykönyv fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint lehet érvényesíteni, azaz a károsult közvetlenül a bírósághoz fordulhat. Az egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás menete - Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel. - Amennyiben a károsult és a kárért felelős személy között a fenti közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását.
Vadkárfelmérési eljárás I. Tájékoztató A károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) kérheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását. Vadkárnak minősül a) a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá b) az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot (a továbbiakban: természetes önfenntartási érték) meghaladó része. Mezőgazdasági vadkárt a vadkárfelmérési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni: a) őszi gabona: október 1. – július 31. b) tavaszi gabona: április 1. – augusztus 31. c) kukorica: április 15. – november 15. d) burgonya: április 15. – október 15. e) napraforgó, szója: április 15. – szeptember 30. f) borsó: március 1. – augusztus 30. g) szőlő, gyümölcsös: egész évben A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett.
A vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől – folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől – számított harminc napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel. Ha a károsult és a kárért felelős személy között a hivatkozott közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől nyolc napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye. A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti. A szakértőt a jegyző nyolc napon belül rendeli ki.
Vadászati kár: A jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt. Vad elpusztításával okozott kár: Aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával, vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. A vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel. Ha a károsult és a kárért felelős személy között a hivatkozott közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől nyolc napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását.
– hangoztatta az agrárminiszter Kecskeméten. Oldalak Felelősségteljes erdőgazdálkodás Hírlevél feliratkozás Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesítjük aktuális akcióinkról, eseményeinkről...
- A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a Hivatalnak. Az ügyintéző a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan. Az egyezség létrehozása céljából tárgyalás megtartására is sor kerül. - Az egyezség meghiúsulása esetén a vadászatra jogosult, illetve a föld használója három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor. - Amennyiben a tárgyalás során a felek egyezséget kötnek, és a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, az eljáró hatóság az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.
). - Akár amatőr, akár hivatásos sportversenyeken, azokra való felkészülésre használt gépkocsik, még ha ez a használat eseti jellegű is. - olyan gépjárművek, amelyeken a gyár elhagyását követően a meghajtást, felfüggesztést vagy az áttételi rendszert érintő módosításokat vagy változtatásokat végeztek. Biztosított jármű: A Biztosítási Szerződésben foglalt biztosítási fedezet alá vonható minden olyan gépjármű, amely a fenti kizárások közül egyik feltételnek sem felel meg, továbbá: - Magyarországon tartják nyilván. - Forgalmi engedély szerint személygépkocsi M1 vagy tehergépjármű N1, össztömege kevesebb, mint 3. 500 kg, a mindenkori érvényben lévő jogszabályoknak megfelel. Biztosítási esemény: a biztosított jármű közúton, vaddal történő baleseti jellegű ütközése következtében bekövetkező, műszakilag azonosítható sérülése. Önrész: a Biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosítási összeg azon része, melyet a Biztosított önmaga visel. Önrész minden biztosítási esemény bekövetkeztekor, de eseményenként csak egyszeri alkalommal fizetendő a Biztosított által.