Ehhez kapcsolódik a Hajnába reménytelenül szerelmes, és ebbe a viszonzatlanságba bele is pusztuló délszaki tündér tragikus története. A szerelmi szál életrajzi háttere a kilátástalan Etelka-szerelem. Érzelmi ihletője Vörösmarty boldogságvágya és a tudat, hogy az igazi boldogság elérhetetlen a számára. Ennek fájdalma, keserűsége érezhető belőle. Viszont Hajna és Ete frigye biztosítja a magyarság megsokasodását és a honfoglalást, a mulandóságon túl a létezés folyamatosságát, az örök körforgást. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
Vörösmarty lírai alkat, költőisége átitatja az epikai konvenciókat. A nemzeti téma a nemesi identitás igazolásának eszköze, a magánszféra és a közéletiség kettőssége jellemzi Vörösmarty művét. "Az eposz hazafiasságát nem annyira a cselekmény, a jellemrajz, az epika hordozza, hanem az epikát szüntelenül átható líra" (A magyar irodalom története). A líraiság meghatározó hangulata elégikus, így a múltidézés nem csupán a régi dicsőség öncélú hangoztatása, hanem a jelennek szóló kritika is. A nemzeti eposz tehát egyszerre két igényt is kielégít, hiánypótló mű és a nemzetébresztő irodalom egyik reprezentáns alkotása. Stílusa Minden szépsége és nemessége ellenére a Zalán futása mára már nehézkes és fárasztó olvasmány. A részletező leírások, a csatajelenetek zsúfoltsága, a szerelmi idillek bájos világa vagy a reménytelenség fájdalma ma már kissé lassúnak hat. Ám épp ezek az elemek adják az igazi értékét Vörösmarty művének. A nyelv olyan gazdagságában mutatkozik meg, amellyel korábban nem találkozhattunk a magyar irodalomban.
Az eposz első kiadásának címlapja 1825-ből A Zalán futása Vörösmarty Mihály eposza, amit 1825 -ben írt meg. Görbőn, 1823 -ban kezdte el írni. Szeme előtt a Zrínyi óta lehanyatlott magyar epika felélesztésének terve lebegett. A mű tíz énekből áll, verselése hexameteres, hangneme elégikus. Bár Vörösmartytól honfoglalási eposzt vártak, ő nem Árpád diadalát, hanem Zalán futását énekelte meg. Cselekménye [ szerkesztés] Az Árpád vezette harc megelevenítésével párhuzamos Ete és Hajna szerelmi története. Ennek ábrázolásába szőtte bele a maga fájdalmas vallomását közvetlenül egy mesealak, a Délszaki Tündér felléptetésével. "Ősmagyar" mitológia, mesés tündérvilág, a magyar hősiességet dicsőítő szándék, a harcok áldozatait kísérő "lírai részvét", a "régi dicsőség" elmúlása miatti borongás és nemzetébresztés egyaránt érvényesül az eposzban; megtalálhatók benne a klasszikus eposz elemei (invokáció, seregszemle, állandó jelzők), a romantikára jellemző képgazdagság, a színpompás nyelv; hol méltóságosan hullámzó, hol pattogósra gyorsuló hexameterei a hangulatfestés eszközei.
Források [ szerkesztés] Vörösmarty Mihály: Zalán futása ( Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1985) ISBN 9631527972 Vörösmarty Mihály: Zalán futása ( MEK) Az eposz adatlapja a Moly oldalán További információk [ szerkesztés] Vörösmarty Mihály Gere Zsolt: Nemzettörténet és mitológia határpontjain (tanulmány, Villanyspenót) Költemények Irodalom tételek Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Erdélyi János: Pályák és Pálmák Szózat
Hangvétel: hol ódai, hol elégikus. Téma: a nemzeti létünk kiindulópontjának tartott honfoglalás, melyet mondaszerűen dolgoz fel. A magyarság a 19. század elején a nemzeti ébredés korszakát élte, ezért időszerű volt a "régi dicsőség" felidézése. Cím: Vörösmarty először az "Árpád győzelme" címet akarta adni, de az eposz írása közben figyelme egyre inkább a szenvedők, az elbukók felé fordult, így választotta végül a Zalán futása címet. Helyszín: távoli, történelmen kívüli táj. Cselekmény: két szálon fut. Bemutatja: a honfoglalás döntő harcait Zalán megfutamítását Hajna és Ete szerelmét (Hajna Huba lánya, Ete Árpád hadvezére) Délszaki Tündér történetét. A fő cselekményszál szegényes, mivel a költőnek csak egy forrás állt rendelkezésére (Anyonymus gestája), és bővebb adatokat onnan sem kaphatott. Elsősorban a képzeletére kellett támaszkodnia. A véres csaták leírása mellett megjelenik egy személyesebb, idilli cselekményszál is, mely szerkezetileg is elkülönül a főcselekménytől: deli Hajna és kacagányos Ete boldog, beteljesült szerelme.
Letöltés PDF Olvasás online ",, Mi dolgunk a világon? küzdeni, És tápot adni a lelki vágyainknak. Ember vagyunk, a föld s az ég fia, Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen... "" ZALÁN FUTÁSA. Kézikönyvtár · Verstár - ötven költő összes verse · Vörösmarty Mihály · Nagyobb epikai művek; ZALÁN FUTÁSA. Teljes szövegű keresés. 1 A Zalán futása történetének illeszkedését a Vörösmarty által tervezett mitológiai koncepcióba Toldy Ferenc, Aesthetikai levelek Vörösmarty Mihály épikus. Nemzeti eposzVörösmarty Mihály (1800–1855) elsősorban lírikus, mégis az epikájával tűnt fel először a magyar irodalomban. A Zalán futása című eposzát még Vörösmarty a Zalán futását korábbi próbálkozások után Görbőn, 1823-ban kezdte el írni. Szeme előtt a Zrínyi óta lehanyatlott magyar epika felélesztésének terve A Zalán futása Vörösmarty Mihály eposza, amit 1825-ben írt meg. Görbőn, 1823- ban kezdte el írni. Szeme előtt a Zrínyi óta lehanyatlott magyar epika VÖRÖSMARTY Mihály 1825-ben aratta költői pályájának első diadalát a magyar E nevezetes történeti pillanatban látott napvilágot a Zalán futása s az ősi 2013. nov. 4.
Letöltés PDF Ingyen könyv letöltés Zalán futása epub PDF Kindle ipad Szerző: Vörösmarty Mihály 177 Oldalak száma: 246 ISBN: 749000208589 Nyelv: Magyar Formátum: Epub, PDF Fájl méret: 15. 87 Mb Download Zalán futása free book inelxegistta19 34carspeGEculcur11 Free download ebook PDF, Kindle, epub, mobi, iPhone, iPad, Android
Nemzeti eposz Vörösmarty Mihály (1800–1855) elsősorban lírikus, mégis az epikájával tűnt fel először a magyar irodalomban. A Zalán futása című eposzát még Göbrőn kezdte el írni 1823-ban, és 1825-ben jelentette meg. A mű 10 énekből álló hexameterben írott költemény. A magyar romantika nemzeti eposz a erőteljesen merít a Zrínyi-féle hagyományból. Klasszikus példák A hazai eposzkísérleteken kívül valószínűleg ösztönző hatást gyakorolt Vörösmartyra a klasszikus példa is: a homéroszi hagyomány mellett Vergilius hasonlóan honfoglalás témájú eposza, sőt ismerhette a Kazinczy Ferenc fordításában megjelent Osszián szövegét is. Ez utóbbi elsősorban hangulatával kapcsolható Vörösmarty művéhez. Katonai mű Erdélyi János szerint a Zalán elsősorban katonai mű. A történet középpontjában Zalán seregének megfutamítása, a honfoglalás döntő harca áll. A szöveg nagyobb része csataleírás, seregszemle, haditanács, a harcra készülők bemutatása. A klasszikus eposzi kellékek majd mindegyike megtalálható a műben.