Ezzel is magyarázható, hogy a jelentés hazánk esetében gyakorlatilag 0 százalékra teszi a helyi tévés közvetítési díjakból származó bevételeket, miközben a top20-as csapatok közül minden más bajnokság esetében szerepel a tétel.
Az egyéb bevételek hazainál nagyobb aránya például kazah, a san marinói, a grúz vagy a fehérorosz bajnokságoknál figyelhető meg. Hazánk tehát a finanszírozási oldalról nézve sokkal inkább a törpeállamok és a diktatórikus országok szintjén van, mint a nyugati nagyobb bajnokságokén. Az UEFA jelentése szerint a jegybevételek aránya minimális volt a vizsgált szezonban, ami tekintve a zártkapus mérkőzéseket, nem is lenne túlságosan meglepő. Viszont a magyar bajnokság bevételeiben járványtól függetlenül is nagyon alacsony ez a forrás: a 2020/2021-es szezonban 1 százalékot tett ki ennek aránya a korábbi szezon 3 százaléka után. Ugyanilyen arányt képviseltek a jegybevételek a fehérorosz, szerb, boszniai, litván és montenegrói bajnokságban. Egyetlen bevételi forrás azonban nagyot nőtt 2020-ban, mégpedig az UEFÁ-tól érkező bevételek aránya. Ez a korábbi 6 százalék után már 14 százalékot tett ki, ami főként a Ferencváros sorozatos nemzetközi kupaszereplésének köszönhető. Mivel Magyarországon már a tévés közvetítési díjak sem képeznek külön bevételi lábat, hiszen azok már az MLSZ-en keresztül jutnak el a klubokhoz.
Egyetlen bajnokság tudta ezt überelni, az ukrán, ahol 29 százalékkal nőtt a bevétel a vizsgált szezonban, ezen kívül a belga (7 százalék) és a lengyel (4 százalék) bajnokság tudott a korábbinál minimálisan több bevételhez hozzájutni. A rangsor másik végén viszont bőven 10 százaléknál is nagyobb zuhanásokat látni. A legnagyobb mértékben az olasz és a dán bajnokság bevételei maradtak el a korábbitól, egyaránt 21 százalékkal, de portugál bajnokság bevételei is 17 százalékkal csökkentek, az angolé 12-vel, a németé pedig 9-cel. A magyar bajnokság egyébként olyan szinten feltőkésítetté vált az elmúlt években, hogy már stabilan a régiónk kiemelkedő bajnoksága lett anyagi szempontból. 2018-ban sikerült az addigi élen álló lengyel bajnokságot megelőzni, melynek ma már 131 millió eurós bevétele van. Szponzoroktól és egyéb forrásból jön a pénz Önmagában a bevételek növekedése még örömteli is lenne, ám a források megoszlása távolról sem ideális. A magyar bajnokság ugyanis kiemelkedő mértékben támaszkodik a szponzori és az egyéb bevételekre, előbbivel nyilván nem lenne problémás, ám teljesen egyértelmű, hogy a klubok mögött álló támogatócégek a kormány holdudvarából kerülnek ki, valamint az állami közbeszerzéseken jól szereplő NER-cégekből.
Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) friss, 2020/2021-es pénzügyi évre vonatkozó jelentése alapján nemcsak a focisták fizetései nőttek kiugró mértékben - mint arról a napokban beszámoltunk -, hanem a bajnokság összbevétele is. Pedig magától értetődő, hiszen a 17 százalékos bérköltség-növekedést valamiből fedezni is kellett. Most megmutatjuk, mennyire nem okozott ez gondot az NBI csapatainak. Az UEFA jelentése szerint a magyar bajnokság bevétele a 2020/2021-es szezonban 160 millió eurót, jelenlegi árfolyamon véve közel 56, 5 milliárd forintot tett ki. Ez csapatonként 4, 7 milliárdos átlagos ad ki, mégis nagyon kevesen gazdálkodhatnak ennyi pénzből. Az átlagot az elmúlt években rendszeresen nemzetközi porondon is szereplő Ferencváros, a mostanában önmaga árnyékaként szereplő MOL Fehérvár és a szinte bajnoki babérokra törő Puskás Akadémia közel 10 milliárdos büdzséje húzza fel. Ezzel szemben az olyan kisebb, NER-be kevésbé beágyazott csapatok, mint a Paks még egymilliárdos bevételhez sem jut hozzá évente.
Ezzel a 160 millió euróval a jelentés szerint szintén bekerült Magyarország a top20-ba, pontosabban a 14. helyet szerezte meg magának. És ahogy a bérek esetében, úgy a bevételek tekintetében is ugyanazokat az országokat előzi meg hazánk: a dán, a görög, a svéd, a lengyel, az ukrán és a norvég bajnokságot. Az előző szezonra vonatkozó jelentés szerint a magyar bajnokság bevétele még csak 133 millió volt (2018-ban 134 millió), vagyis egyetlen év alatt 21 (! ) százalékkal több pénz áramlott az elsőosztályú magyar fociba. Mindez nem is lenne feltétlenül feltűnő, főleg akkor, ha felidézzük, mennyit keresett a a Fradi a BL-szereplésnek köszönhetően, viszont van, ami ezt a tényt is felülírja: a koronavírus-járvány és az általa okozott válság. Zártkapus mérkőzéseket játszottak a csapatok egész Európában, és optimális piaci viszonyok között egy ilyen válságos és bizonytalan gazdasági helyzet a szponzorokat, támogatókat is óvatosabb költekezésre sarkalhatta. Csak épp nem Magyarországon. Hiszen míg az UEFA által rangsorolt top20-ban az országok zöme akár jelentős bevételcsökkenést volt kénytelen elkönyvelni, addig a magyar 21 százalékos növekedés kiemelkedő mértékű.
Évad Szervező Liga Forduló Tovább