Utóbbiak valószínűleg az érfalak gyulladásához köthetők. Néhány oltottnál az egész testre kiterjedő, apró, vörös, kanyarószerű kiütéseket okozott a vakcina, ám ezeknek semmi köze nem volt a kanyaróhoz. Előfordult olyan ritka eset is - azoknál, akik gyerekkorukban átestek a bárányhimlőn -, amikor az oltás övsömört váltott ki. Szintén lehetséges bőrreakcióként említi a tanulmány a bőrduzzanatot. Ezt elsősorban olyanoknál észlelték - de csak nagyon ritka esetben -, akik korábban kozmetikai kezelésen estek át, melynek során az orvosok különféle bőrgyógyászati töltőanyagokat használtak. Mivel a koronavírus elleni védőoltások utáni esetleges tünetek, mellékhatások csekélyek ahhoz a pusztításhoz képest, amit a SARS-CoV-2-fertőzés nyomán kialakuló megbetegedés okozhat, nem érdemes megtagadni magunktól a vakcinát. Viszont érdemes tisztában lennünk vele, milyen tünetek jelentkezhetnek és mit kezdhetünk ezekkel. Részletek! A leggyakrabban jelentett bőrreakció az injekció beadásának helyén kialakuló vörös, olykor viszkető kiütés, duzzanat volt, ami akár egy hétig is kellemetlen érzéssel járhat.
Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet újságíró Az Egyesült Államokban zajló vizsgálatban a kutatók Moderna oltással emlékeztetik a résztvevők szervezetét a meglévő immunológiai védettségre. Az egyik alany e harmadik kör után mutatkozó tüneteit úgy jellemezte, hogy a mostani mellékhatások kicsit súlyosabbak voltak, mint amilyeneket a korábbi két alkalommal tapasztalt. A tudományos próba résztvevői, függetlenül attól, hogy náluk korábban két dózisú mRNS (Pfizer-BioNTech vagy Moderna), esetleg adenovírus (J&J) vakcina volt-e az oltóanyag, ezúttal Moderna vakcinát kapnak. A beoltottak között volt dr. Joseph Hyser virológus (Baylor College of Medicine) is, aki ezt a Moderna emlékeztetőt a második Pfizer dózisához hasonlítva, annál kissé erőteljesebb mellékhatásúnak mondja. Dr. Hyser január végétől számítja magát teljesen beoltottnak. Bár nem gondolja, hogy a Pfizer vakcina nyújtotta COVID-19 elleni védelme azóta elhalványodott, gyengült volna, mégis, amikor arról értesítették nemrégiben, hogy fölvehetne egy Moderna ráerősítő oltást, habozás nélkül igent mondott.
Ahogy a olvasható, Európában elsőként Magyarország tette lehetővé a koronavírus elleni harmadik oltás ok felvételét még augusztusban. Azóta eltelt néhány hónap és egyre többen kérik az emlékeztető oltásokat világszerte is, így ma már rendelkezésünkre áll néhány azzal kapcsolatban, hogy milyen mellékhatásokkal kell számolni a soron következő vakcinák beadatása után. Ez történt, amikor két Sinopharm után megkaptam a Pfizert Egészség Amiket eddig tudunk: Pfizer A Pfizer harmadik, emlékeztető adag ja ugyanolyan összetételű és erősségű, mint az első két injekció volt. Az eddig összegyűjtött adatok szerint a harmadik vakcina után kialakuló mellékhatások nagyon hasonlóak azokhoz a tünetekhez, amiket az első kettőnél tapasztaltak egyesek – esetleg még enyhébbek is. Két Pfizer után megkaptam a harmadikat is: ezt tapasztaltam utána A Pfizer és a BioNTech Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalának benyújtott adatai alapján az emlékeztető oltások után a részt vevők 83%-a tapasztalt fájdalmat a karjában a beadás helyén, 63, 7%-a fáradtságról is beszámolt, míg 48, 4%-a fejfájásra panaszkodott.
Megkaptam a Moderna vakcinát: olyan félelmetes mellékhatás jött ki rajtam, amire nem voltam felkészülve Janssen Klinikai vizsgálatok szerint azok a 60 évnél idősebb személyek, akik 2-3 hónappal az első oltás után kapták meg a Janssen emlékeztető oltás t, fájdalmat éreztek az injekció beadásának helyén – nagyjából 40% számolt be erről. 29%-uk fejfájást, 26%-uk izomfájdalmat, 12, 4%-uk hányingert, 2, 3%-uk pedig lázat tapasztalt a booster után. A mellékhatások gyakorisága hasonló volt az első oltáséhoz. 4 dolog, amit tudnod kell az emlékeztető oltások mellékhatásai hasonlóak, gyakran enyhébbek, mint az első két oltás után tapasztalt mellékhatások várhatóak és átmenetiek a CDC közzétett adatai alapján a mai napig nem észleltek hosszú távú mellékhatásokat az oltások után az emlékeztető oltás lehet a COVID-19 oltássorozat vége, de egy rendszeresebb üzemezés is kezdetét veheti, mint az influenza elleni oltások esetében A cikk forrása: AARP Részletes tájékoztatást a koronavírus-helyzetről itt találsz!
Néhány más publikációtól eltérően ez a tanulmány nem tér ki arra, hogy a több fertőzés egyúttal több, kórházi ápolást igénylő megbetegedéssel is jár-e (valószínűleg nem vagy nem nagyon). Arra viszont igen, hogy a delta változattal fertőzött emberek az oltás ellenére is majdnem annyi vírust képesek továbbadni, mint az oltatlanok. Néhány gyártó adatai biztatóbbak. A klinikai kipróbálás (az engedélyezéshez szükséges folyamat) folytatásaként a Pfizer és a BioNTech által felkért kutatók azt közölték, hogy hat hónap elteltével a vakcina hatékonysága 96-ról 84 százalékra csökkent. A Moderna 94 és "több mint 90" százalékot tett közzé. A Nature ezeket a csökkenéseket is azzal a feltételezéssel magyarázza, hogy aki védettnek tartja magát, az kockázatosabban viselkedhet. Nem kevésbé fontos, hogy a lap kifejti: nem pusztán azt kell figyelni, hogy magától a fertőzéstől mennyire véd az oltás. Izraeli és brit adatok szerint is az említett két vakcina nagy mértékben megóvja a beoltottakat a súlyosabb lefolyástól, a kórházba kerüléstől, még akkor is, ha a vírus delta változata van a levegőben.
Szakértők világszerte egyetértenek abban, hogy 2-3 hétre van szüksége a szervezetnek az immunválasz eléréséhez. Mikortól véd a Pfizer és a Moderna vakcina? Dr. Anthony Fauci, amerikai szakértő szerint az mRNS vakcinák, tehát a Pfizer és a Moderna első oltásának beadása után két héttel részleges immunitás szerezhető meg. Viszont hozzátette azt is, hogy a második oltás beadása után két héttel "tízszeresére nő a semlegesítő antitestek száma". Kinek nem ajánlott a Pfizer vakcina? Olvassa el itt! Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési Központja (CDC) is ezt támasztja alá, és honlapján a következőket közlik azzal kapcsolatban, hogy mikor tekinthetők "teljesen védettnek" az emberek: "Az emberek a Pfizer és a Moderna 2. oltása után két héttel teljesen immunizáltnak tekinthetők. " A CDC megjegyzi továbbá, hogy mivel néhány hétbe telik az immunitás kialakulása, ezért néhány nappal az első oltás után még meg lehet fertőzni a Covid-19-cel. "Ez azért van, mert az oltóanyagnak nem volt elég ideje védelmet nyújtani" - áll a tájékoztatóban.
Van olyan oltástípus-korcsoport kombináció, amelynél mindenképpen javasolt a harmadik oltás felvétele, de a legtöbb esetben a tudomány is csak gondolkodik rajta, hogy kiknek és mikor javasolja az újabb kört. Közelednek a napok, amikortól már tömegeknek jöhet szóba itthon a harmadik dózis – összegyűjtöttük, most éppen mit lehet tudni, mit érdemes mérlegelni előtte. Az idős sinopharmosoknak (ez is hungarikum, aligha létezik ez a kifejezés más országban) nyilván érdemes megfontolniuk a harmadik oltást, most, hogy regisztrációs nehézségekkel ugyan, de hozzáférhetővé vált. Egyre inkább látszik ugyanis, hogy 60 év fölött a kínai vakcina nem mindenkinél hatékony. Idehaza több százezren lehetnek azok, akiknek két adag Sinopharm után ajánlatos másfajta oltással (például Pfizerrel vagy Modernával) megerősíteniük, illetve egyáltalán megszerezniük a védelmet a koronavírus ellen. De mennyire siessenek a többiek, akik az EU-ban általánosan engedélyezett vakcinát kaptak? Ha a világ egyik legtekintélyesebb tudományos hetilapjára, a Nature -re hallgatunk, nem leszünk sokkal okosabbak.
Engedélyezte a Moderna-vakcina használatát az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). A döntés értelmében a Moderna vakcinája lett a második szer, amelyet jóváhagyott a bizottság a BioNTech-Pfizer után. Ezzel a védőoltás 27 tagország számára válik elérhetővé. Mit kell tudni az oltásról? Az RNS-vakcinákról röviden A Pfizer-BioNTech készítményéhez hasonlóan a Moderna által fejlesztett, mRNA-1273 néven forgalomba hozott vakcina is egy RNS-alapú védőoltás. Az RNS-oltások hasonlóan működnek, mint a tradicionálisak: az immunválasz kiváltásával antitesttermelésre ösztönzik a szervezetet. Van azonban egy nagyon fontos különbség. Az RNS-vakcinák a szervezettel állíttatják elő azokat a vírusfehérjéket, amik beindítják az immunrendszert. Ehhez az úgynevezett hírvivő RNS-re (angolos rövidítéssel mRNS) van szükség. Működése nagyon röviden a következőképpen foglalható össze: az mRNS leolvassa a génekről, milyen fehérjéket kell előállítani, majd a kapott "tervrajzot" továbbítja a fehérjegyárhoz (riboszómához), ahol elkészül a kívánt termék.