Relatív Páratartalom Kiszámítása / Relatív Páratartalom És Abszolút Páratartalom: Jellemzők Méréséhez És Meghatározásához
Cikkünkben a harmatpont (angolul dew point) fogalmát és az általa előidézett fizikai jelenségeket járjuk körül különös tekintettel a nyomás alatti levegővel, sűrített levegővel működő pneumatikus rendszerek, ipari folyamatok szempontjából. A levegő magas nedvességtartalma miatti páralecsapódás technikai problémák sorát veti fel. Minden olyan ipari területen fontos a mérése, ahol sűrített levegős, pneumatikus rendszerekkel dolgoznak. Ez nem kis szám, hiszen az ipari területek kb. 90 százalékában valamilyen formában ezek megtalálhatók. Ha megértjük a harmatpont fizikai törvényszerűségét, akkor azt is látni fogjuk, milyen feltételekkel és milyen gyorsan változik az értéke és miért létfontosságú ezt mérni és felügyelni a sűrített levegős rendszerek biztonságos és gazdaságos működtetésekor. De kezdjük az elején: Mi az a harmatpont? A harmatpont az a hőmérsékleti érték, ahol adott nedvességtartalom mellett, a levegő páratartalomra telítetté válik. Ha a harmatpontot eléri, illetve ez alá csökken a levegő hőmérséklete, akkor az addig láthatatlan, légnemű vízpára kondenzálódik, folyadék lesz ismét.
Párásítás Kalkulátor - Párásítás
-1000x1000.jpg)
Realatív páratartalom, hűtés, párásítás
A hűtőbordákra rakódó jegesedés is a levegőből kiváló harmat hatására jön létre, mivel azok jóval hidegebbek, így megteremtik a harmatpont, a jegesedési pont feltételeit. Milyen tényezők befolyásolják a harmatponti hőmérsékletet? A harmatponti hőmérsékletet befolyásolja a levegő relatív páratartalma és a levegő hőmérséklete. Mivel a hideg levegőben kevesebb nedvességtartalom képes megmaradni, a pára kicsapódik. Általában minél hidegebb a levegő, annál szárazabb. Érdekességképpen megjegyezhető, hogy Földünk leghidegebb részei az Antarktiszon egyben a legszárazabbak is, az egész egy speciális sivatagnak is tekinthető. A trópusi esőerdők extrém magas páratartalma pedig csak a folyamatosan és egyenletesen magas hőmérsékletnek is köszönhető, de ezt csak szemléltetésképpen mondtuk el. Mi történik, ha a harmatponti hőmérséklet alá csökken egy közeg hőmérséklete? A harmatponti hőmérsékletet elérve a levegő már nem képes több vízpárát felvenni. Ha tovább csökken a hőmérséklet, akkor ami eddig a levegőben volt, az a víztartalom is elkezd kicsapódni.
A sűrített levegő, mint összenyomható közeg, lehetővé teszi az energia tárolását és igény szerinti felhasználását. Ahol pneumatikus rendszerek működnek, ott a munkalevegő páratartalmát, a környezet hőmérsékletét folyamatosan mérni kell és ha szükséges, akkor megtenni azokat az intézkedéseket, amellyel a rendszer zavartalan működése fenntartható. Erre külön léteznek harmatpontmérő berendezések. Mi történik a harmatponttal egy nyomás alatti rendszerben? A harmatpont nyomás alatti levegős rendszerekben drámaian másképp működik, mint mondjuk szabad levegőn. Itt nem a meteorológia makroszintű szabályai működnek, hanem a nyomás alatt tartott levegő fizikai törvényei. Minél magasabb a nyomás, annál magasabb a harmatpont is. Minél magasabb nyomáson van tehát a levegő, annál könnyebben kondenzálódik annak nedvességtartalma. Egységnyi levegő víztartalma ugyanannyi marad, hiába sűrítjük össze a harmadára mondjuk. Ezt azt jelenti, hogy egységnyi térfogatú levegőben relatíve háromszoros lesz a relatív páratartalom.
- Akác csemete ujfehértó - a fehér akác (robinia pseudoacacia) nagyon jól alkalmazkodott a
- Safety car győr
- Legerősebb kétoldalú ragasztó
- Radiátor áramlás beállítás outlook
- Kétrészes alkalmi ruha
- Army számítás 7 osztály 4
- Murr elektronik cad
- Wc duguláselhárítás tippek za
- Ráckeve angyali sziget
- Kék fehér kék zászló
- Rush hour junior
- Michelle wild filmek
- Orvosi papírok ügyfélkapu
- Új vw caddy ár ar correios
- Négy évszak fa sablon 18
- Boldog gábor napot
- Elmű émász mvm next
- Mol bubi árak live
- Bau star 98 kft tököl dan
- H&m műbőr dzseki dzsen
- Vans táska galaxy s4
- Fiatalok otthonteremtési támogatása